Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
124 VARGA E. LÁSZLÓ Sem a kormányzói kabinetiroda megmaradt anyagaiból, sem a követ viszszaemlékezéseiből nem derül ki, hogy pontosan mikor kezdődtek az ilyen találkozások, azokon miről volt szó és hány ilyen audienciára került sor. Magyar levéltári források erre egyáltalán nem utalnak, míg a varsói külügyminisztériumi levéltárban őrzött iratok szerint 1938. október 16-án6 , 1939. május 10-én és 26-án7 , valamint augusztus 31-én8 , 12 órával a háború kitörése előtt került sor ilyen megbeszélésre közöttük. Kapcsolatuk a II. világháború kitörése és Lengyelország veresége után is fennmaradt. A két ország közötti diplomáciai kapcsolat megszakadásakor (de facto és de jure 1941.januárl.) a kormányzó felajánlotta neki, hogy személyes vendégeként, állandó anyagi juttatást is biztosítva, a háború végéig maradjon Magyarországon, ám ő a távozás mellett döntött.9 A kormányzó rokonszenve a lengyelek iránt családi hagyományon és személyes benyomásain alapult. Apja Kenderesen befogadott1 0 egy 1863-as lengyel felkelőt és haláláig gondját viselték. Flottaparancsnokként az I. világháború alatt lengyel beosztottai is voltak, míg Szabolcs öccse 1914-ben Orosz-Lengyelországban esett el.1 1 Magyarországot és Lengyelországot hagyományos baráti szálak fűzték egymáshoz. A korabeli diplomáciai okmányokban sokszor találkozni úgy felelős magyar (Horthy kormányzó, Hory követ, Teleki miniszterelnök) mint lengyel államférfiak és diplomaták (Moscicki köztársasági elnök, Beck külügyminiszter,12 Orl-Imre Magyarország története életrajzokban c. művét. A Magyarországon lengyel nyelven kinyomtatott könyvet ő adta át személyesen Varsóban a lengyel közoktatási miniszternek. MOL K63 küm.pol. - 1939-17/7-1239. Hory 76/pol.sz. jelentése 1939. március 12. Úgy a magyar kormánytól, mint a pénzügyi ipari köröktől pénzt szerzett a menekültek ellátására. Ortowski i.m. 126.0. A követség felszámolásáig szoros kapcsolatban volt Ortowski követtel. Amikor a magyar kormány bezáratta a követséget, többek között őt is megkérte annak megszervezésére, hogy a Képviselőházban hangozzék el interpelláció a külügyminiszterhez, hogy mi indokolta a követség bezárását. Az Országgyűlés téli szünete miatt erre nem került sor. AIJP New York, AO Ortowski Leon iratai V/4/C-D T.3. Ortowski jelentése a külügyminiszternek Londonba, 1941. január 24. Másolat. 6 Orlowski 30.SZ. szigorúan titkos jelentése a külügyminiszternek, 1938. október 16. Lásd a 3.SZ. közölt dokumentumot. 7 Orlowski jelentése a külügyminiszternek, 1939. május 31. Lásd a 8. sz. közölt dokumentumot. 8 Orlowski 137.sz. rádiószámjel távirata a külügyminiszternek, 1939. augusztus 31. Lásd a 13.SZ. közölt dokumentumot. 9 Visszaemlékezéseiben megírta, hogy a lengyel menekültek a jó bánásmódot a kormányzónak, Keresztes-Fischer belügyminiszternek és Teleki miniszterelnöknek köszönhették. Orlowski i.m. 115; 116; 122.0. Lengyel menekültek körében közszájon forgott a kormányzónak az a kijelentése, hogy nem engedi őket bántani, amig azok Magyarországon vannak. Korkozowicz Jan: Wojsko Polskié na Wçgrzech 1939-1945. 16.o. (A továbbiakban: Korkozowicz i.m.) (A Lengyel Hadsereg Magyarországon). WIH Warszawa, Dokumentumgyűjtemények és anyagok. Sygn. V/22/70. 10 Erről a kormányzó 1938-ban Lengyelországban tett látogatásakor Krakkóban beszélt, amikor fogadta a helyi Lengyel-Magyar Társaság küldöttségét. 11 Express Poranny 1938. február 9. 12 Beck Józef (1894-1944) - Varsóban született. Apját a cári hatóságok két évre bebörtönözték, ezután a család Limanowában (Galicia) telepedett le. Egy-egy évet járt a Műszaki Egyetemen Lembergben és a Kereskedelmi Akadémián Bécsben. Az I. vh. kitörése után belépett a lengyel légiókba, lovastüzérként szolgált. Pozsonyban tüzértanfolyamot végzett. 1920-ban a VKF 2. osztályán találjuk. A szovjet-lengyel háború időszaka alatt Kárpátalján keresztül többször jött Budapestre, Pitsudski üzeneteit továbbította a kormányzónak. 1922-1923-ban Párizsban katonai attasé. Az államfő katonai irodájának vezetője (1926-1930), külügyminiszterhelyettes, majd 38 éves korától külügyminiszter
