Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Haber; Péter: Die Anfänge des zionismus in Ungarn (1897-1904) (Ism.: Fenyő István) 1255

TÖRTÉNETI IRODALOM 1255 a Szentév idején figyelhető meg. A 1300-as Szentév idején a forgalom megtízszereződött. Az eladott zarándokjelvények mennyiségéből is lehet következtetni a létszámokra. Más külföldi források szerint is a magyarok nagy tömegben látogatták a különböző kegyhelyeket. Csukovits ezek után áttér az egyes társadalmi rétegekkel kapcsolatos kérdések megvizsgálására. A legtöbb adat a bárói (55) és a nemesi (43) zarándoklatokra vonatkozik. A politikai zarándoklatokban résztvevőket ők alkották, és csak ők indultak lovagi zarándoklatra. A bárók elsősorban a Szentföldre akartak eljutni, Róma körükben a második helyre szorult. A nemesség körében ez fordítva történt. Egyes családoknál, mint pl. a Kanizsáiknál hagyománnyá vált a Szentföldre irányuló zarándokút. A polgársággal kapcsolatos alapvető kérdés, hogy a gazdag forrásbázison nyugvó pozsonyi és soproni adatokból lehet-e (vagy szabad-e) az egész országra vonatkoztató következtetést levonni. A pozsonyi végrendeletek vizsgálatából kiderült, hogy minden szakma képviseltette magát a zarándoklat valamilyen vonatkozásában. Az anyagi fedezetet legtöbb esetben a szőlő biztosította, egy peregrináció végrehajtásához legalább két szőlőbirtok volt szükséges. Az egyháziak is szép számban voltak jelen a zarándoklatokon: az egyházi társadalom valamennyi rétege megtalálható. Róma egyértelműen elsőbbséget élvezett. A prelátusoknál a kötelező Róma-látogatás időpontja előbb-utóbb bekövetkezett. Az alsóbb rendeket viselő klerikusok a magasabb egyházi rendeket az Örök Városban vették fel. A római Szentlélek-társulat magyar tagjainak vizsgálatait Csukovits már korábban publikálta, a kötetben külön alfejezetet kapott. A 12. században alapított, a Szentlélekről elnevezett ispotályos rend anyakönyveiben magyar vonatkozású bejegyzések is találhatók. Az 1253 bejegyzés 3833 nevet tartalmaz, az ország 505 településéről. A szerző több szempontból vizsgálja az anyakönyveket, és számos kritikai észrevételt fogalmaz meg. Leszűkíti azok körét, akik biztosan jelen voltak a beiratkozásnál. Kiszűri azokat, akik biztosan nem személyesen mentek Rómába. A földrajzi megoszlás tekintetében az erdélyi egyházmegyékből érkezők nagy számára hívja fel a figyelmet. Ez minden bizonnyal összefüggésben áll azzal, hogy a Társulat 9 ismert házából 6 Erdélyben feküdt. A beiratkozott tagok nagy része egyszerű falusi pap volt. A világi társadalom alsóbb rétegeit 30 szakma 125 mesterembere képviselte, míg a nemesség nem képviselte magát nagy számban. Csukovits a családi kapcsolatokra vonatkozóan megállapítja, hogy legtöbben a családjukkal együtt iratkoztak be. A reformáció előretörésével azonban mind a Szentlélek-társulat életében, mind a zarándokutakban radikális változások következtek be. Az utolsó, legrövidebb fejezetben a szerző összefoglalja az eddig tárgyalt ismereteket. A peregrináció a vallási élet természetes és szerves részét jelentette, és a magyar zarándokok a katolikus világ összes jelentős kegyhelyén felbukkantak. A vallási élettel kapcsolatos kegyes cselekedetek sorát szemléletes példák által világítja meg. A Függelékben táblázatok egész sorát találjuk. Már a korábbi fejezetekben is találunk számos, jól hasznosítható kimutatást. A Függelékben továbbá több diagram teszi szemléletessé a száraz adatsorokat. A téma iránt érdeklődők a széleskörű bibliográfiában böngészhetnek egyéb munkák iránt. A név-, és földrajzi névmutató a szövegben való keresést könnyíti. A kötetet képanyag zárja. Hiányolom viszont a zarándokutakat bemutató térképe(ke)t, annál is inkább, mert maga a szerző kifogásolta azt, hogy ilyeneket a korábbi munkák sem tartalmaznak (10. o.). Csukovits Enikő olvasmányos stílusban írta meg könyvét, amely számos újdonságot és érdekességet tartalmaz. Az írott kútfőket és a szakirodalmat biztosan használja, s több aspektusból történő vizsgálatai folytán nagyon árnyaltan ábrázolja a középkori magyar zarándokokat. Bízom abban, hogy a szerző a későbbiekben más, eddig elhanyagolt művelődéstörténeti témákra is kiteijeszti kutatásait. Szende László Peter Haber DIE ANFÄNGE DES ZIONISMUS IN UNGARN (1897-1904) Lebenswelten osteuropäischer Juden. Band 8. Böhlau Verlag. Köln-Weimar-Wien, 2001. 196 o. A CIONIZMUS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON (1897-1904) A mű abban a közép-európai sorozatban jelent meg, mely keresztények és zsidók együttélésének kutatását tűzte ki céljául. Eredetileg a Bázelben 1897-ben megrendezett I. cionista kongresz-