Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101
„NEMZETGONDOZÁSI" PROGRAM A 20. SZÁZAD ELEJÉN 121 relnökség III. ügyosztálya által előkészített, de részletes intézkedési terv nélküli, középtávú program a külföldi akciókkal szervesen összefüggött, hiszen a nemzetiségek tömegével közvetlenül érintkező, vagy vallási kötelékek miatt erős asszimilációs hatásoknak kitett magyar „végek" megerősítését tűzte ki célul. Ezek szerint tehát létezett egy „külső" magyarságépítési program és egy ezt — legalább is koncepcionálisan — kiegészítő, „belső" nemzetiségi viszonyainkra kialakított akció-terv.89 Az államnemzet koncepció tarthatatlansága ellenére fontos eredménynek tartjuk, hogy a dualista korszak utolsó periódusának magyar kormányai — ha a szociális szempontokat nem is jelentőségüknek megfelelően kezelték —, legalább is kísérletet tettek egy komplex nemzeti politika megvalósítására, amely már nem az idegen ajkű állampolgárainak beolvasztásától várta a magyar nemzet kiteljesedését, hanem a belső „faji erő" megőrzésére és gyarapítására épített. E politika mindenekelőtt arra irányult, hogy a magyarság gyászos „elszéledése"9 0 lefékeződjék, a nemzet erői ne forgácsolódjanak tovább. A dualizmus kori kivándorlás-politikát értékelő szakmunkák — meggyőző argumentációval — gyakran olvasnak a magyar kormányzat fejére felelőtlen mozdulatlanságot, vagy teljes hozzá nem értést. A külföldi akciók látószögéből viszont a csakugyan sokáig halogatott, s hatalmi (hátsó)szándékoktól sem mentes segélypolitika a felébresztett kormányzati felelősségtudat megnyilatkozása, amelyből a nemzeti érdekütközések és jogvédelmi akciók csatáiban egyfajta (paternalista ízű) szolidaritás sarjadhatott ki. Ez ugyan nagyon messze állt a szociális gondoskodás, politikát nevezte sikeresnek, amely hosszú távú terveket következetes szívóssággal visz végig. Mint mondta: „ Pillanatnyi felbuzdulással úgyszólván semmit sem lehet elérni, sőt a[z] balsiker csüggedést kelt, s azt a téves hitet váltja ki, mintha a nemzetiségi mozgalmak egyáltalán nem volnának befolyásolhatók és irányíthatók." - Uo. 89 Hebelsberg 1910-ben úgy fogalmazott, hogy a nyelvhatár-akciót a III. ügyosztály már kimunkálta, de elindításáról még nem született kormány-határozat. - MOL К 26 ME 1184. es. 1274. 1910 XVI. t. A kérdéses nyelvhatári akciókkal összefüggésben csupán az újabb rutén-akció körvonalazódott 1914-ben. Ebben az orosz offenzívával megerősödő ruszofil irányzat gyengítésének aktuális szándéka is szerepet játszott. így adott utasítást 1914-ben Tisza a kultuszminiszter Jankovich Bélának a program kidolgozására. - Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában, 1867-1916. I-VII. - Budapest, 1952-1999. Tankönyvkiadó-MTA Történettudományi Intézet, VI. k. 236. A tárca államtitkára ekkor éppen Klebelsberg volt. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a két program között ellentmondás feszül. Feltételezhető, hogy az intenzív gazdaság feltételei között, átfogó társadalompolitikai reform esetén a kivándorlásra ösztönző körülmények megszűnésével a külföldi akciók belátható időn belül oka fogyottakká válnak. Az viszont kevésbé vehető bizonyosra, hogy a jól működő gazdaság, a javak igazságosabb újraosztása, és a demokratikus szabadságjogok kiterjesztése a hazai nemzetiségek automatikus megbékülését eredményezi a dualizmus kori Magyar Állammal. Megkockáztatható, hogy amennyire nem volt reális törekvés a szociálpolitikai teendők nemzeti politikába csúsztatása, ennek fordítottja is igaz. Az anyagi boldogulást és jogi egyenrangúságot is garantáló, megújult közös hazában a különféle hazaárulási-és sajtóperekben meghurcolt s személyes elégtételt (sőt, fényes karriert!) kívánó elitek által vezetett nemzetiségi tömegek nem egykönnyen barátkozhattak meg akár a Jászi Oszkár által figyelmükbe ajánlott „keleti Svájc" gondolatával sem. (Legfeljebb is az egyesítést olthatatlanul áhító anyaországok nehezebben találtak volna megnyugtató ürügyet és nagyhatalmi támogatást a fejlettebb magyarországi nemzetiségi perifériák elszakításához.) 90 Timon Zoltán kifejezése, ill. tipológiája. - Timon Zoltán: Magyar kivándorlás és a nemzeti megújhodás politikája. - Arad, 1904. Réthy L. és fia. 46.
