Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Liberális cenzor Metternich Magyarországán: Reseta János 1169
1174 FRANK TIBOR A politikai szempontok teljesen nyilvánvalóan szerepet játszottak a politikai életről, a kormányról és a pártokról szóló könyvek esetében. „Semmi ollyas, mi a' fennálló szabályokkal összeférhetlen, át ne bocsáttassék" - utasította Szögyény László Reseta Jánost, amikor az ellenzéki Szalay László Statusférfiak és szónokok könyve című művének kiadásáról tárgyaltak.4 4 Szögyény egy másik esetben azt találta mondani, hogy a cenzúra akkor kezd érdeklődni a törvények iránt, amikor a cenzorok olyan változtatásokat indítványoznak, amelyek esetleg kihatnak a hatályos magyar törvényekre.4 5 A Könyvbíráló Főhivatal Benjamin Constant A' politikai ellenhatások címen Halimbai Sándor által magyarra fordított művével46 kapcsolatban is kihagyásokat javasolt, és nyíltan Reseta tudomására hozta, hogy a pesti ellenzéki klubról nem eshet szó, és az embereket fel kell szólítani, hogy ne vegyenek részt ellenzéki mozgalmakban.4 7 Az 1840-es évek legemlékezetesebb eseteinek egyike Táncsics Mihály (ekkoriban még Stancsics Mihály) Népkönyv című kiadványa (Pest: Emich, 1842; Lipcse: Keil, 1846).48 Táncsics korábbi műveit, mint például a Földművelési ipar ébresztésének egyetlen módját már üldözték a cenzorok,4 9 akik 1842-es új, bujtogató könyvének egyes részeit már korábban visszadobták.5 0 A puszta tény, hogy a könyv „pro plebe destinatione" azaz „a nép számára" készült, gyanússá és veszélyessé tette, így elképzelhetetlen volt azt a nyomdától távol nem tartani.5 1 1845-ben Táncsics újabb kéziratáról, a „Fővárosi reform"-ról rendelkezett úgy a Könyvbíráló Főhivatal, hogy Jelen munka kárhozatos elvei 's iránya amiatt a' kinyomtatástól elmozdítatott".5 2 Táncsics Népkönyvét továbbra is fokozottan veszélyesnek titulálták, és a cenzori hivatal világossá tette, hogy még reklámozni is csak a hatóság előzetes engedélyével lehet.5 3 „Ezen minden tekintetben botrányos tartalmú és legveszedelmesebb irányú 's a' köznép ámítására és ingerlésére czélzó röpiratfot]" könyvet szintén Lipcsében adta ki Ernst Keil 1846-ban és onnan csempészték az országba. Resetának nemcsak az volt a dolga, hogy minden példányt elkobozzon: a könyvkereskedőket is figyelmeztetnie kellett} hogy „a könyvbiráló főhivatal f...] még könyvárusi szabadalmuktoli megfosztatásukat is illető helyen szorgalmazni és kieszközölni el nem mulasztandja", azaz könyvárusi engedélyük forgott kockán.54 A Népkönyvet 44 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1845. október 17., С 121, 2. к., 74. r-v. 45 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1845. május 23., С 121, 2. к., 39. 46 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1845. május 31., С 121, 2. к., 37. Benjamin Constant: A' political ellenhatások. Ford. Halimbai Sándor (Pest: Trattner-Károlyi, 1845) 47 Czech János Reseta Jánosnak, 1847. június 16., С 121, 2. к., 223. 48 Táncsics és a cenzúra kapcsolatára Id. Kovács Magda, „Fejezetek a cenzúra reformkori történetéből", in: Lukácsy Sándor és Varga János, szerk.: Petőfi és kora, i. m. 273-287.; vö. Eva Hermann, „Die Geschichte der Schrift Sajtószabadságról nézetei egy rabnak von Mihály Táncsics. Ein Beitrag zu den deutsch-ungarischen buchhändlerischen Beziehungen im Vormärz," in: Studien zur Geschichte der deutsch-ungarischen literarischen Beziehungen (Berlin: Akademie Verlag, 1969), 214-231.; Mályuszné Császár Edit, szerk.: i. m. 235-239. 49 Báró Mednyánszky Alajos Reseta Jánosnak, 1842. március 14., С 121, 1. к., 69. 50 Веке Kálmán Reseta Jánosnak, 1842. július 29., С 121, 1. к., 69. 61 Веке Kálmán Reseta Jánosnak, 1842. augusztus 19., С 121, 1. k„ 118. 52 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1845. október 3., 1845, С 121, 2. к., 69. Vö. Mályuszné Császár Edit, szerk.: i. m. 239. 53 Czech János Reseta Jánosnak, 1846. november 6., С 121, 2. к., 143. 54 Czech János Reseta Jánosnak, 1846. november 6., С 121, 2. к., 146.
