Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Liberális cenzor Metternich Magyarországán: Reseta János 1169
LIBERÁLIS CENZOR METTERNICH MAGYARORSZÁGÁN. 1171 ked[ett]", és ha ez mégis megtörtént, a Hivatal szemrehányást is tett Resetának.15 A híreket, de főként a kiemelkedően fontos tudósításokat hiteles forrásokra kellett alapozni, amelyeket aztán hivatalos kérésre bizonyítani kellett.1 6 Miután a cenzor változtatott a cikk tartalmán, tilos volt ahhoz hozzányúlni, a szöveget kiegészíteni, azon módosítani. A liberális napilap, a Pesti Hírlap szerkesztőségét nyomatékosan figyelmeztették, hogy vegyék nagyon komolyan ezeket az irányelveket: Szalay László szerkesztőtől azt követelték, hogy tanulmányozza a Könyvbíráló Főhivatal utasításait, majd íija alá a papírokat, noha ő mindenféle vádat tagadott.1 7 A nyomtatott anyagok magáncélra történő kiadását — például Szerelmei Miklós litográfiáinak esetében — néha csak azzal a megszorítással engedélyezték, hogy azok „nyilvános hirdetése, és áruba bocsátása f...l tilalmaztatik".1 8 Szigorúan tiltották a külföldi könyvek Magyarországra hozatalát, és a csempészeket azonnal jelenteni kellett a hatóságoknak.1 9 Amikor egy tiltott könyv külföldön megjelent, majd az országba becsempészték, a cenzor jogai és kötelességei közé tartozott a könyvárusok kilétének kinyomozása, a raktári példányok elkobzása és azoknak a kiadás helyére és/vagy a cenzori hivatalba történő eljuttatása. Amíg egy könyv kiadását nem engedélyezték, a cenzor feladata volt, hogy további intézkedésig minden kinyomtatott példányt zár alatt tartson.2 0 Számos ilyen ügyet ismerünk. Valószínűleg ez lett a sorsa az egyik legfontosabb antifeudális értekezésnek, az Anti-úrbérváltságnak, amelyet 1846-ban Otto Wigand adott ki Lipcsében;21 emellett Zerffi Gusztáv Kunterbunt című, szintén Lipcsében kiadott művének; és Altraroche Reformation und Revolution című könyvének, amelyet August Schultz adott ki Breslauban [magyarul: Boroszló, ma Wroclawl.22 Lipcsében nyomtatták és adták ki a legtöbb másként gondolkodó könyvét,2 3 mint például John Paget Hungary and Transylvania24 című művének magyar fordítását (Magyarország és Erdély), melyet — miután becsempészték — erős hivatalos 15 Czech János Reseta Jánosnak, 1845. augusztus 6., С 121, 2. к., 49. 16 Havas József Reseta Jánosnak, 1845. január 17., С 121, 2. к., 1. „Legelső magyar intézvény mellyet vettem Januarius 17en 1845," jegyezte fel Reseta cenzor erre az iratra. Ez fontos dokumentum: a mindennapi bürokrácia tanúságtétele arról, hogy 1845. januárjától megszűnt a latin mint magyarországi államnyelv. Vö. Szekfű Gyula, szerk. és bev.: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790-1848 (Budapest: Magyar Történelmi társulat, 1926). - Hálás vagyok unokabátyámnak, Détshy Mihály építészettörténésznek és klasszika-filológusnak az 1844 végéig latin nyelven keletkezett dokumentumok értelmezéséhez nyújtott segítségéért. 17 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1845. február 24., С 121, 2. к., 11. Szalay jegyzetének keltezése február 25. 18 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1845. július 11., С 121, 2. к., 41. 19 Czech János Reseta Jánosnak, 1846. október 23., С 121, 2. к., 140. 20 Gróf Zichy Ferencz Reseta Jánosnak, 1847. október 31., С 121, 2. к., 257. E kiadványhoz Szemere Bertalan kért engedélyt. 21 Vö. Hermann Éva: „Az anti-úrbérváltság megjelenésének története," in: Lukácsy Sándor és Varga János, szerk.: Petőfi és kora, i. m. 289-307. 22 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1846. február 20., С 121, 2. к., 98.; Szögyény László Reseta Jánosnak, 1846. február 6., С 121, 2. к., 94. Vö. Frank Tibor: Egy emigráns alakváltásai, i. m. 21-22.; Szögyény László Reseta Jánosnak, 1846. július 10., С 121, 2. к., 118. 23 Karl Glossy, „Eine Denkschrift der Wiener Buchhändler aus dem Jahre 1845," Jahrbuch der Grillparzer-Gesellschaft, 14. Jahrgang (Wien: Carl Konegen, 1904), 224-248. 24 John Paget, Esq.: Hungary and Transylvania; with remarks on their condition, social, political and economical (London, John Murray, 1839), I—II. kötet.
