Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Liberális cenzor Metternich Magyarországán: Reseta János 1169
1172 FRANK TIBOR elutasítás fogadott. Ilyen esetekben a cenzori hivatal ahhoz a „kétes, tilalmas, illetve megengedett" könyveket tartalmazó listához folyamodott, amely abban az időszakban a cenzorok munkáját szabályozta.2 5 A fenti esetek egyikében sem engedélyezték a könyvek kiadását a Habsburg Monarchiában. Számos német kiadó, mint például Otto Wigand, a Reclam, Jr. és a Vereins Verlags-Buchhandlung kiadványainak terjesztését szigorúan tiltották.26 A demokratikus és forradalmi szellemet szító külföldi értekezéseket ellenőrizték és rajta voltak, hogy az ilyesféle „democratikai szellemben [készített káté] [...] sehol helyt ne találhasson".2 7 A Hermann Püttmann által kiadott Prometheus című folyóiratot vétkesnek találták „nyilvános lázadásra izgató és communizmust terjesztő" tanainak publikálása bűnében, és behozatalát ugyancsak mereven tiltották. Ha mégis akadt volna belőle egy-két példány, azokat el kellett kobozni és a példányokat be kellett küldeni a Könyvbíráló Főhivatalba.28 Reseta általában a Hivataltól kapott és közvetített utasításokat arra vonatkozóan, hogy pontosan mit kell megváltoztatni egy-egy szövegben. A Byron Lord élete és munkái című gyűjteményben több módosítást eszközöltek a „Manfred", és egy fontos változtatást a „Mazeppa" szövegén, ahol a „Menybe adatvák, ám de..." szavakat a „Szolgálhatnak ugyan, de..." kifejezésre cserélték (p. 17), ami valószínűleg inkább volt az Egyház kedvére való. A „Szentecs" [szent] szót a kevésbé zavaró „Lényei"-vel cserélték fel (23. o.). Az Eszmék a' koponyatan köréhői című könyvben végrehajtott változtatások és kihagyások arra utalnak, hogy a cenzűra igyekezett a börtönökre, illetve a veleszületett bűnözői hajlamra történő negatív utalásokat elkerülni.29 Amikor a Könyvbíráló Főhivatal az Eszmék a' koponyatan köréből című művel foglalkozott, kinyilvánították, hogy a történelmi témájú szövegeket csak akkor kell cenzúrázni, ,,ha azok a jelen idők, alkotmányok 's fönálló közrendeletekre vonatkozó politikai okoskodások szövésére használtatnak".30 Itt utaltak a Habsburg Monarchia cenzorai számára irányelveket szolgáltató Könyvbíráló Főhivatal központi utasítása 11. paragrafusának (b) bekezdésére. Jellemzőbb volt a törvény és a törvényesség fogalmát övező változtatás-sorozat Hetényi János Robot és dézsma3 1 című könyvében, ahol a „jog", , jogszeres" [törvényes], Jogszerűtlen" és Jogtalan" kifejezéseket törölték a 30., 37., 42., 60., 68., 74., 109. és 111. lapon, az „elnyomás" szót pedig kihúzták a 30. lapról. Tanulságosak a tiltott szavak helyettesítésére előírt kifejezések: „kor- és jogszeres" helyett „korszerű" (42.1.), Jogszerűtlen" helyett „okszerűtlen" (74.1.), Jogtalan" helyett 25 Báró Mednyánszky Alajos Reseta Jánosnak, 1842. január 19., С 121, 1. к., 51 26 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1846. június 19., С 121, 2. к., 114. 27 Czech János Reseta Jánosnak, 1846. október 30., С 121, 2. к., 141. r-v. Ezt a röpiratot Versailles-i emigrációban élő lengyelek terjesztették, „az ellenzéki párt felekezetének gyarapítása -úgy a' szegényebb nemesek és parasztoknak részére leendő hódítása végett". A traktátus a cenzúra hivatal értesülése szerint „nem sokára magyar oláh és tót nyelven kinyomatandó, és számtalan példányban csekély áron vagy ingyen valamint szinte a' nép csábítására számított 's mindenek előtt, kivált az ország határain kiosztandó röpiratok teijesztendők legyenek." 28 Aláírás nélküli utasítás Reseta Jánosnak, 1847. április 23., С 121, 2. к., 207. r-v. 29 Szögyény László Reseta Jánosnak, 1845. május 23., С 121, 2. к., 30. r-v. 30 Uo. 31 Hetényi János, Királyi Pál, Ploetz Adolf, Robot és dézsma erkölcsi és anyagi, mező- és státusgazdasági tekintetben (Pest: Beimel, 1845). Három pályamunka.
