Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101
110 MAKKAI BÉLA kor a báni kormányzat is támogatta a Szent Cirill és Metód Társaságot, amely a nagyobb részt nem horvát lakosságú Isztriában folytatott „nemzetgondozó" tevékenységet.4 5 (S ugyanígy működött az ellenlábas olasz Lega Nazionale Isztriában és Dalmáciában;4 6 nem beszélve a Belgrádból pénzelt s kifejezetten politikai, sőt katonai jellegű titkos szervezetekről a Balkánon.47 ) A délszláv régióban vezetett nemzetgondozási program(ok) jellegének megragadásához mindenképpen érintenünk kell azt a kérdést, amelyet Jászi Oszkár nyomán évtizedekkel ezelőtt Gulyás József fogalmazott meg doktori munkájában; nevezetesen, hogy a magyar kormány miért nem a magyarságot sújtó népbetegségek, a kivándorlás és földéhség orvoslására fordította az akciókban, úgymond „renegátszerzés"-re „kidobott milliók"-at?4 8 Az elmarasztalás kétségkívül indokolt. A gyors léptekkel modernizálódó magyar gazdaság strukturális átalakítását nem követte a széles néprétegek arányos életszínvonal növekedése. A gyökeres társadalmi-szociális reform elmaradása — s különösen a földreform elszabotálása — konzerválta a magyar törzsterületeken is azt a nyomort és kilátástalanságot, amely a nemzetiségi tömegek oldalán magyarok százezreit taszította idegenbe, nemzetpolitikai szempontból csaknem biztos áldozatául hagyva őket a beolvadásnak. Tehát éppen a szociális fordulat elmaradása tette szükségessé a megélhetésért idegenbe áramló magyarok szervezését célzó akciókat is. Hiába állapította meg helyesen kerek egy évszázada a támogatási program egyik szellemi atyja, az ifjú Klebelsberg, hogy az eredményes nemzetépítéshez és -gondozáshoz a földreform megkerülhetetlen, a világi és egyházi arisztokrácia önzése,49 a politikai elit mulasztásai miatt nem volt komoly esélye a kivándorlási trend megfordításának. (Hosszú távon persze a remélt ha-45 Az 1893-ban létrehozott kulturális profilú társadalmi szervezet a Julián Egyesülethez hasonló eszközökkel és módszerekkel, ám annyiban eltérő céllal fejtette ki tevékenységét az isztriai horvátok körében, hogy a tartomány Horvátországgal történő mielőbbi egyesítését elősegítse, (amihez a jogalapot elsősorban az adta, hogy a félsziget lakosságának mintegy 50%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát). - Sv. Ciril i Metód Kalendar. - Zagreb, 1903. 79., SzMÚ, 1911. jan. 11. Az 1912-ben 55 iskolát [köztük gimnáziumot, polgári iskolákat és óvodákat is] fenntartó társaságot a horvát kormány is támogatta, kiadásainak mintegy harmadát fedezve. - SzMU, 1913. jún. 22. és 1911. jún. 11. ill. Sv. Ciril i Metód Kalendar. 80. - Ismert, hogy az amerikai horvát emigráció „nemzeti gondozás"-ára is kiküldött a báni kormány saját költségén tanítókat, (pl. Pavao Rauch 1909-ben 5-5.000 koronás javadalmazással Pittsburg-be és Chicago-ba). - SzMÚ, 1909. okt. 24. A horvát kormány természetesen a muraközi horvátság nemzeti gondozását is szem előtt tartotta. Erre — a zágrábi érsekség fennhatósága örvén — különösen egyházi vonalon nyílt számára lehetőség, de ösztöndíjasok taníttatásával [Muraköz - Medjimuije, 1912. febr. 11.] is azt a célt kívánták szolgálni, hogy a vitatott terület államjogilag is Horvátország részévé váljon. 46 Ld.: Pokret, 1908. febr. 6. 47 A hírszerző Horváth Ödön szerint a Szerb Királyság évi csaknem 800.000 dinárt (azaz ugyanennyi svájci frankot) fordított boszniai propagandára, a titkos szervezetek támogatásán túl. Az utalások főként a zágrábi szerb bankon keresztül történtek. Horváth Ödön Belgrádban kelt 1904. okt. 11-i levele Thallóczyhoz. - MOL I 67 Thallóczy-iratok, 3. es. fol. 315. 48 Jászi ebben az összefüggésben „égbekiáltó bűn"-nek nevezte az akciót. - Idézem Gulyás Józseftől, Id. mű, 53. 49 A keresztényszocializmus tanaival rokonszenvező esztergomi érsek is csak a háború végén, az orosz forradalmak hatására vetette fel, hogy a soha nem látott szociális elégedetlenség lecsillapítása akár az egyházi javakat is érintheti. (Noha a pápa kifejezetten ellenezte az egyházi tulajdonvesztést.) Csernoch János levele IV Károlyhoz, 1917. dec. 15. - Wien, Staatsrarchiv. Kabinetts Archiv Geheim Akten, Kt. 21. (alt. 19.)
