Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Középrend vagy középosztály(ok)? Társadalomteremtő fogalomalkotás Magyarországon a reformkortól az első világháborúig 1119

KÖZLEMÉNYEK Kövér György KÖZÉPREND VAGY KÖZÉPOSZTÁLY(OK)? Társadalomteremtő fogalomalkotás Magyarországon a reformkortól az első világháborúig Ha 1848 márciusa előtt a politikai diskurzusban középrendről esett szó, az általában a francia „tiers état" értelmében a harmadik rendre, azaz a városi polgárságra vonatkozott. S az is rögtön elhangzott, hogy ez az „elem" nemcsak kiszszámú, hanem többnyire nem is magyar. Ha az 1351 óta uralkodó jogi fikció szerint az egy és ugyanazon nemességen (una eademque nobilitas) belül a nemarisztokrata rétegek széles sávja került terítékre, a bene possessionati-tól a bocskoros nemesig, akkor inkább a középbirtokos nemes vagy esetleg a köznemes (közrendű nemes) terminus járta. Századközepi programok A kategóriák azonban minden korban nemcsak a jelenségek leírását, hanem azok megalkotását is szolgálták. Ennek igénye bukkant fel Kossuth Lajos ellenzéki publicisztikájában, amikor 1843 tavaszán a szabad királyi városok ügye kapcsán szinte önvallomásba fűzve mondta ki „egy önálló alkotmányos középrend" szükségességét. „Magunk is nemesnek születve, természetes, de tán nem kárhozatos gyarlóságnál fogva néha felvillanni érezzük kebelünkben az óhajtást: bár a nemességnek adatott volna az isteni dicsőség, e nemzet regeneratióját egyedül tökéletesen bevégezni! ámde minek mystificaljuk magunkat a vágyak ihletésével? - Nem megyen, uraim! — hiában, — a dolog így menni nem fog. A nemesség kétségtelenül főtényező leend mindvégiglen, és megérdemli, hogy az legyen; de egyedül nem maradhat; segédre van szüksége, különben működése hatását önmagán fogná szertetördelni. - E nélkülözhetetlen segéd pedig csak egy önálló alkotmányos középrend lehet, e nélkül nemzetünknek jövendője nincs."1

Nem telt bele még egy esztendő sem, hogy kiábrándulásának immár ekképpen adjon hangot: „Hol van hát az elem, mely a nemzeti újjászületés roppant munkáját végbevihesse? — én ilyen elemet sehol sem látok: — s naponkint inkább tisztába jövök azon meggyőződéssel, mikint nem az a feladat, hogy létező elemek működtessenek, hanem hogy nem létezők teremtessenek."2 A politikai lehetőségek be-1 Pesti Hírlap (PH) 1843. márc. 30. (Polgárcategóriák) Lásd In: KLI, 1911. 66-74. 2 PH 1843. dec. 7. (Kiábrándulás) Lásd In: SzIKL, 1930. 289. Pajkossy Gábor cenzorpéldányon alapuló szövegközléséböl láthatóan ezt az okfejtést a cenzúra nem találta tilalmasnak. Nemzeti újjászületés, 2002. 63. A gondolatot tovább szövi másfél hónappal később: „...a kiváltságos rend magában sem elég tehetséggel, sem elég akarattal nem bír, a nemzeti regeneratio nagy munkáját