Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081
DEÁK ÉS GÖRGEI 1093 Istvánnak: „Jobbat aligha kívánhatok nemzetemnek, mint hogy a magyarok Istenbe engedje még jó soká működni őt jelen hatáskörében." E levelében tudatta, hogy Deák szavainak hatására „analitico-synthetico-politikai tanulmányra" adta fejét, „csakhogy a nagy munkán — alattomban — ha lehet, én is lendítsek nyomorult helyzetemhez képest egy szemernyit."3 9 Időközben azonban meglódultak az események. I. Ferenc József február 17-én miniszterelnökké nevezte ki Andrássy Gyulát, s rövidesen megalakult az űj, felelős magyar kormány. Görgei március elején lett készen tervezetének első, az 1866. december 28-i hadkiegészítési törvényt bíráló „negatív" részével, s arra a hírre, hogy „újoncokat már legközelebb lenne kérendő a kormány az országgyűléstől", március 5-én megküldte azt az öccsének.40 István ezt március 8-án adta át Deáknak, aki azonnal olvasni kezdte, sőt, néhány megjegyzést is tett rá, s azt üzente Görgeinek, „hogy a memorandum ígért második részét is szívesen fogja venni és vátja."41 Görgei memoranduma három fejezetből állt. Az elsőben az 1848. évi III. törvénycikknek, valamint az országgyűlés által kiküldött hatvanötös bizottság törvényjavaslatának a hadügyre vonatkozó rendelkezéseit idézte. Megállapította, hogy míg az 1848. évi III. törvénycikk szerint az uralkodó a honvédelmi tárgyakban a végrehajtó hatalmat a magyar kormány által gyakorolhatja, s magyar miniszteri ellenjegyzéshez köti a hadsereg határon kívüli alkalmazását és a katonai kinevezéseket, addig a hatvanötös bizottság javaslata „Őfelségének a magyar hadsereg vezérletét, vezényletét és belszervezetét illető intézkedéseit a felelős magyar minisztérium valamely tagjának ellenjegyzése nyűgétől megszabadítani látta jónak"; ugyanakkor ezzel véget is ér az uralkodó abszolút hatalma, mert a hadsereg kiegészítésének, az újoncok megajánlásának, a megajánlás feltételeinek, a szolgálati idő meghatározásának, a katonaság elhelyezésére és élelmezésére vonatkozó intézkedéseknek, a védelmi rendszer megállapításának és átalakításának joga a magyai' kormány és országgyűlés joga maradt. Ugyanakkor a javaslat készítői arról is gondoskodtak, hogy az 1866. december 28-i császári rendeletet Magyarországon „valamiképpen alkotmányos törvény gyanánt" végre ne hajthassák, s ezért javasolta, hogy az osztrák és a magyar minisztérium közös javaslatot terjesszen a védelmi rendszerről a két törvényhozás elé. A memorandum II. része a december 28-i császári rendelet indokló részének bírálata. Miután ez az 1866. évi háborúban elszenvedett vereséget a fegyverzet hiányosságával, a hadsereg számbeli gyengeségével, valamint a véderő hibás szervezetével magyarázta, Görgei pontról-pontra végigvette a lehetséges magyarázatokat. Megállapította, hogy a fegyverzet egyetlen, noha valóban döntő különbsége az volt, hogy míg a es. kir. csapatok elöltöltő, addig a poroszok hátultöltő, gyútűs puskákkal harcolta, s hogy ehhez járult az osztrák hadvezetés részéről a fedett állásokban harcoló poroszok ellen nyílt terepen indított rohamok katasztrofális 39 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1867. febr. 7. MTAK Kt. Tört. 4° 220/94. Kivonatosan közli Görgey István, 1918. 342-346. 40 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1867. márc. 5. MTAK Kt. Tört. 4° 220/95. Kivonatosan közli Görgey István, 1918. 346-347. 41 Görgey István, 1918. 347. és 355.
