Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101
„NEMZETGONDOZÁSI" PROGRAM A 20. SZÁZAD ELEJÉN 107 Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a magyar kormány „szövetségi politikája" sem, hiszen a németségre az akció során nem sikerült oly mértékben támaszkodni, mint amennyire azt kívánatos és lehetséges lett volna.3 5 A magyarországi eredetű svábság ugyan zömében a magyarokkal tartott — kölcsönösen élvezve ennek az együttműködésnek az előnyeit —, ám a népességi statisztikák tanúsága szerint a horvátság mégis a legnagyobb asszimilációs nyereséget éppen a németek rovására könyvelhette el.3 6 Ez a tény egyben új megvilágításba helyezi magyarosításról szóló horvát vádaskodásokat;3 7 amitől elviekben még az akció vezetése is elhatárolódott.3 8 Egyébként is csaknem teljességgel kizárhatjuk, hogy a magas hőfokon lobogó horvát nemzeti érzés ellenére a magyar elemi iskolák képesek lettek volna asszimilálni délszláv származású tanulókat. (Ez legfeljebb magyarországi középiskolákban továbbtanuló vasutas-gyerekek, s a néhány tucatnyi ösztöndíjas esetében képzelhető el). Másként állt a helyzet a dunántúli és bácskai német gyermekekkel, akik nagyrészt jártasak voltak a magyar nyelvben 35 A magyarok és a svábság szükségszerűnek tartott összefogása kölcsönös előnyöket kínált. A selistei német iskolának az akció keretében történő támogatását 1908-ban Antal püspök is ezzel az érveléssel kérte, hogy: a német iskola fenntartása által a ránk nézve veszedelmesebb horvát iskola felállítása megakadályoztassák." - MOL К 26 ME 794. es. 4383. 1908 XVI. t. 51. asz. - A németek viszont támogatást nyertek ily módon az ó-jankovaci imaház építéséhez [MOL К 26 ME 794. es. 51. és 1182. 1908 XVI. t. 51. asz.], s esetenként anyanyelvük ápolását is biztosította a Julián-iskola [mint pl. Velika Brsljanicán - Margitai József: A horvát-szlavónországi magyarok sorsa, nemzeti védelme és a magyar-horvát testvériség, Budapest, 1918. 79.] az ingyenes oktatás és tanszerek mellett. - A horvát sajtó szerint a német nemzetiségi programmal képviselővé választott Ferdinand Riester is csak a magyarok szavazataival juthatott be a száborba 1906-ban. - Narodna Obrana, 1906. máj. 20. és Budapesti Hírlap, 1908. febr. 18. - A németek szívesen járatták gyermekeiket a magyar iskolákba [06zor, 1912. ápr. 7.], Indiján viszont a magyar tanulókat a német népiskola fogadta be a MÁV-iskola felépüléséig. - MOL К 26 ME 741. es. 1318. 1907 XVI. t. 1002. asz., 34. - A horvátországi németség egy része ugyanakkor rokonszenvezett a pángermán eszmékkel. Budapesti Hírlap, 1904. aug. 22. - Rumán, Krapac püspök bérmálási látogatása során az osztrák és a német birodalmi zászló is lobogott [SzMU, 1912. máj. 26.], miközben a Pozsega megyei Gajon a magyar zászló kitűzőjét rövid úton letartóztatták. - MOL К 26 ME 1037. es. 4045. 1915 XVI. t. A németség a Horvátországi Németek Szövetsége megalakításával már hatékony politikai eszközre is szert tett, amellyel meglévő gazdasági befolyását tovább erősítette. - SzMU, 1914. jún. 21. A horvát fél mindenesetre elnézőbb volt velük, hiszen Berlinnél sokkal közvetlenebb veszélyt jelentett számukra Budapest közelsége. Nem véletlen, ha a báni kormány megkísérelte a potenciális szövetségeseket eltávolítani egymástól, szépszóval (több német iskolát államsegélyben részesített [Margitai 1906. évi jelentése, 38.], amely aztán jogalapot szolgáltatott a fokozott állami beavatkozásra is); másrészt pedig bírságolásokkal és rendeletekkel igyekeztek kiszorítani a német tanulókat a magyar iskolákból. E törekvésük nem is volt eredménytelen. „Kétségkívül nagy nemzeti veszteséget jelent, hogy ez állam-hű elem a horvátosítás áldozatául esik, mert iskolájuk horvát, de ez idő szerint még nem látszik célszerűnek, hogy oly helyeken létesítessenek magyar iskolák, hol ez a magyar lakosság számarányával nem indokolható." - írta a kereskedelmi államtitkár 1909 tavaszán a kormányfőnek. - MOL К 26 ME 854. es. 1374. 1909. XVI. t. 513. asz. 36 Szűcsi [Bajza] J.: Id. mű, 24. 37 A magyar és horvát nyelv üdvös és kölcsönös elsajátításának fontosságáról szólva írta Bajza a következőket: „A horvát nemzet fülét a sajtó telekiabálta a magyarosítás veszedelmével..." - Bajza J.: Id. mű. 65. 38 „Több ellenszenvet, nagyobb ellenállást kelt..., mint a mekkora eredményt e téren elérhetünk." - Elnöki jelentés - 1910. 4. Klebelsberg a Szlavóniai emlékirat bevezetőjében határozottan leszögezte: „Ez emlékirat kizárólag a magyar ajkúak helyzetét tárgyalja, mert a mentési akció csak a szó néprajzi értelmében vett magyarság érdekében indul." - Szlavónia - 1904. 3. - RZsL, 2. f. Szlavóniai misszió, 87. cs. sz. n.
