Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1424 KATONA CSABA Vajon miként egyeztethetőek össze a fenti idézet sugallta elképzeléssel az Életképek tudósítójának, Tanárky Györgynek az 1847. évi Anna-bál némiképp feszült légkörét érzékeltető, árnyalt iróniával fűszerezett sorai: „Társalgási tónja: előkelő, azaz német, itt-ott francia és magyar: táncza: német, kevés francia 's még kevesebb magyar, 's egyetlen árva mazur."3 Tehát már a reformkorban is volt rá példa, hogy a bált nem éppen a magyaros szellem — pontosabban az annak nevében számon kért külsőségek sora — jellemezte. Tanárky ráadásul említést tesz két fiatalember demonstrációjáról is, akik megunva az örökös polkát nézni és hallgatni, reggel öt óra tájban lementek a táncterem ablakai alatt levő teraszra, s az ott talált keszthelyi zenebandával húzatni kezdték a „Hejh, hejh magyar ember össze üti bokáját" kezdetű nótát. Az már természetesen nézőpont kérdése, hogy ez az eset a jogosan felháborodott hazafiak figyelemfelkeltő cselekedete volt-e, avagy csupán két — meglehet pityókás —- fiatalember otrombasága, annyi azonban bizonyos, hogy a reformkori Annabálokat e szerint nem mindig jellemezte a nemzeti viselet, a csárdás és más magyar zenék élvezete s főleg nem kizárólagos módon. (Az 1847. évi Anna-bálon történtekhez azonban még hozzátartozik az, hogy a bálterem ablaka alatt játszott magyar zene végül lecsalogatta a báli vendégek egy részét, akik maguk is a szabad ég alatt táncoltak tovább.) Hasonló a helyzet az Anna-bálokkal az 1849 és 1867 közötti időszakban is, így például 1861-ben. 1861 a politikai eijedés éve volt, ami Zala megyében s így Füreden is éreztette hatását, hiszen a megyei tisztikar tekintélyes része, többek között a két alispán is, Füreden töltötte nyári napjai többségét. Az akkori közhangulatot jól érzékelteti például a Nagy Pál balatonfüredi biztos kérelméhez csatolt indoklás: „Maga mellé egy megyei katonának öt holnapokrai kineveztetését, a régi szokások szerént és a már általa és érdemben intézkedett egyén részére 50 ft. fizetés és ruha kiadását kéri."4 A kért öt hónap a májustól szeptemberig terjedő időszakot, azaz a hivatalos fürdőidényt takarta. A közgyűlés helyt adott a kérelemnek az alábbi indoklás keretében: „A Balaton füredi biztos részére a mult időkben is mindég kiadatott egy megyei katona{...}, ugy a jelen időkben is minthogy 12 évek elforgása után kezdődik meg ismét egy alkotmányos tisztviselő füredi biztos képpen működő köre, ennél fogva Nagy Pál Ur bényujtott kérvénye tökéletessen méltányoltatván az abban elöl terjesztett megyei katona részére Május hó 15 kétől szeptemberig 50 ft {...} a házi pénztárból kifizetendő utalványoztaték."5 1861. június 27-én tartotta Zala vármegye a Teleki László-emlékünnepélyt. Ennek helyszínéül jó érzékkel Balatonfüredet választották ki. A Teleki-emlékünnepélynek kiemelkedő fontosságot tulajdonított a megye, ezt jelzi, hogy a júniusi közgyűlés ennek tárgyalásával indult. Koppány Ferenc megyei első alispán tett javaslatot arra, hogy az országgyűlés elhunyt korelnöke, Palóczy László, Miskolc képviselője, valamint Teleki emlékére Füreden tartsanak megemlékezést: „A haza 3 Tanárky György: Fürdői képek. Füredi Annabál 1847 - Életképek, 1847. aug. 22. 38. 4 MOL X 8003. IV 251 a. Zala megye bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1861. Júniusi közgyűlés iratai. 292. 5 MOL X 8003. IV 251 a. Zala megye bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1861. Júniusi közgyűlés iratai. 293.
