Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
BALATONFÜRED AZ 1860-AS ÉVEKBEN 1425 e két kitűnő polgára felett a helvét hitvallásnak szertartásai szerént a Balaton Füredi megyebeli helvét hitvallású ima házban az egész megye nevében a... legünnepélyesebben tartassanak meg."6 „Az ünnepély nagyobbszerüsitése végett a gyászoló sokaságra vonó erővel biró, a természetből gazdag szépségekben pazarul megáldott B. Füredre tevé azt, hogy elhunyt nagy hazánkfia hitfeleinek egyszerű szépséggel biró tágas templomában tartassék az meg" - közölte a Balaton-Füredi Napló is.7 A legnagyobb hatást az összegyúltekre alighanem Kerkápolyi Károly tette, mert egyik szónoklatának még a megyei közgyűlésen is volt visszhangja: „Elhunyt Gróf Teleki Lászlóért Balatonfüreden a Megyei közönség által tartatott Gyász mise alkalmával Kerkápolyi Károly Ur által alkalmi gyász beszédnek kinyomattatása Megye közönsége által igen ohajtatván Vadnay Károly {...} Ur a Megye által felszólitatik, miszerént Kerkápoly Károly Urtol azon tartott beszédjét a megye nevében megkérve megszerezni igyekezzen, hogy a végzés szerént kellő számban kinyomattathassék az egész közönségnek lelki öröméül szolgáltathasson."8 Fenti példák alapján könnyű elképzelni a júniusi megyei közgyűlésben uralkodó hangulatot. Annak a közgyűlésnek a hangulatát, amelynek — mint már utaltunk rá — legtöbb prominens résztvevője a nyár jó részét Füreden töltötte s meghatározó szerepet játszott a fürdőhely társasági életében. Ugyanebben az évben viszont a következő sorok olvashatóak a Balaton-Füredi Naplóban: „Julius 28-án volt az úgynevezett elhirhedt füredi Annabál. Több év óta a díszes vendégkoszorú a bálig tart, aztán már elhagyják Füredet. 01 óratájban már összegyűltek, s szép számmal lejtették a vegyes táncokat. Képviselve volt a magasb aristocratia, a szabadabb elvű magas kör, a középosztály szintén. {...} Nekem sehogysem volt ínyemre, azt a cotillont két egész órahosszat járták, aztán az a sok polka, zepperl, s Isten tudja mi még, magyar ruhásokhoz csárdás illik csak gyönyörűn, más oly kirívó s majd nem nevetséges."9 A tudósító tehát szinte számon kéri a hazafias érzelmek kimutatását a bálozókon, jóllehet ez aligha a polkák elhagyásán műlott. Felmerül a kérdés, hogy vajon miért volt ez így, hiszen 1861 nyarán számos más esetben, ellentétben az Anna-bállal, már pusztán magyaros öltözködésével is szinte tüntetett a fürdővendégek vezető rétege? így például Lo-Presty Lajos báró „ki egész családjával, nevezetesen nejével, született Esterházy Séraphin grófnő asszonysággal, s a fürdő csillagaival, Eugénia és Seraphin b. kisasszonyokkal, úgy Esterházy Sarolta grófnővel már június 16-a óta szerencsélteti és ékesíti a fürdőt s annak összes vendégeit, junius 28-án sötétkék posztóból készült fehérre uriasan és fényesen kizsinorozott pitykés dolmányban és mellényben, bőujju ingben, hosszú rojtos bő gatyában, sarkanytus csizmákban jelent meg perge kalappal nagyjaink közt a sétatéren. {...} Lo-Presty báró úr az egész tánczvigalmat fennebbi öltönyében lejté a 6 MOL X 8003. IV 251 a. Zala megye bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1861. Júniusi közgyűlés iratai. 1-2. 7 Hírharang - Balaton-Füredi Napló, 1861/2. 13. 8 MOL X 8003. IV 251 a. Zala megye bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1861. Júniusi közgyűlés iratai. 293. 9 Hírharang - Balaton-Füredi Napló, 1861/10. 78.
