Századok – 2002
Kisebb cikkek - Botlik Richárd: 1526. október 19. (Adalékok Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentéséhez) III/669
KISEBB CIKKEK Botlik Richárd 1526. OKTÓBER 19. (Adalékok Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentéséhez) II. Lajos (1516-1526) magyar király agnoszkálására nézve Sárffy Ferenc jelentése a leghitelesebb, és minden kétséget kizáró dokumentum. A győri várkapitány Brodarics István kancellárnak címzett jelentéséből kiderül, hogy a királyné őfelsége — II. Lajos özvegye, Mária — csak egy 12 főből álló lovaskíséretet kért Sárffytól, Czettrich védelmére.1 Mária rendelkezése szokatlan volt, hiszen az ügy — ahogy azt Sárffy a jelentésének elején megítélte — nagyobb szabású annál, mintsem hogy Czettrich Ulrik királyi kamarás azt minden szempontból megfelelően elvégezhesse. Sárffy Ferenc — akit saját bevallása szerint Mária kihagyna az agnoszkálás szomorú, de megtisztelő feladatából — nem akarta katonáira bízni az ügyet, és személyesen kívánt jelen lenni a királyi holttest felkutatásánál.2 "A rövid tanulmány a mohácsi csata 475. évfordulójának alkalmából készült. 1 „His diebus Serenissima Reginalis Maiestas Udalricum Czetricz cum quibusdam aliis servitori-bus suis fidelibus, ac litteras ad me miserat, mandaveratque, ut ipsi Czetricz pro requisitione corporis Maiestatis regiae, Domini nostri gratiosissimi, felicis memoriae, proficiscenti duodecim équités [kiemelés a szerzőtől, B. R.] meos dare, ас cum ipso in eum locum mittere deberem." Pray, Georgius:Annales regum Hungáriáé. Pars V Bécs, 1766. 121. Vö. Acta Tomiciana (továbbiakban AT) VIII. CXCI. (Copia literarum Praefecti arcis Iaurinensis. Corpus Ludovici, Regis, inventum et sepultura facta.) 227.; Mohács Magyarországa. Báró Burgio pápai követ jelentései. Ford.: Bartoniek Emma Napkelet könyvtára 12., Budapest 1926. 145.; újabban: Mohács em-Sajnos — a dokumentum hibás datálásából kifolyólag — Sárffy Ferenc jelentését számos bírálat érte a közgondolkodás részéről. Bartoniek Emma, a dokumentum fordítója 1526. december 14-re tette a jelentés keltezését, amely azonban több szempontból sem helytálló: 1. Mert a Sárffy jelentésében szereplő „napokban" (,Jíis diebus") határozó ellentmond december 14-ének. II. Lajost a mohácsi csatát követően, tehát 1526. augusztus 29-én érte a szerencsétlenség, és abszurd lenne azt feltételezni, hogy az agnoszkáló bizottság valamelyik decemberi napon szállt volna ki a helyszínre a király holttestét felkutatni. 2. Mert Sárffy Ferenc jelentése rendszerető ember jelleméről árulkodik, és ez összeegyeztethetetlen a decemberi dátummal. Ha októberben megtörtént az agnoszkálás, akkor Sárffy miért várt volna ennyi időt a jelentés elkészítésével? Semmiképpen sem azért, mert megfeledkezett feladatáról, vagy mert hallomásból úgy tudta, hogy Brodarics István egy tényszerű mohácsi visszaemlékezés írására készül — hiszen ez utóbbi csupán 1527 elején dőlt el. lékezete. (továbbiakban: Me.) Szerk.: Katona Tamás Magyar Helikon, Budapest 1976. 96. 2 „Quamvis hoc tarn arduum negotium Proceres regni Hungáriáé attingeret, ego tarnen iuxta meae fidelitatis exigentiam, nolui Maiestati suae medio tantum familiarium, et servitorum meorum servitia exhibere, verum in persona mea propria cum eodem Czetricz ad hoc ipsum peragendum profectus sum." Pray. Annales i.m. 121. Vö.: AT VIII. CXCI. 227. „Jóllehet ez a rendkívül fontos ügy Magyarország főuraira tartoznék, de azért én, ahogy köteles húségem parancsolta, nem akartam őfelsége rendelkezésére csupán házam népét és szolgáimat bocsátani [kiemelés a szerzőtől B. RJ, hanem magam személyesen utaztam el Czettrichhel e feladat teljesítésére." Me. 96.
