Századok – 2002
Kisebb cikkek - Botlik Richárd: 1526. október 19. (Adalékok Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentéséhez) III/669
670 KISEBB CIKKEK 3. Mert Sárffy Ferenc Brodarics István kancellárnak és szerémi püspöknek címezte a jelentést. Brodarics István azonban 1526. december közepén már semmiképpen sem tevékeny tagja a Ferdinánd-hű udvarnak. Brodarics 1527 áprilisában tájékoztatta a lengyel királyi udvart a közte és I. Ferdinánd közti végleges szakításról. A szakítás okát a nagyszerű humanista azzal magyarázta, hogy jellemével ellentétes a Habsburg uralkodó politikája.3 Voltaképpen az udvartól való elhidegülés első jelentős oka a Brodarics személyét ért sérelemben keresendő, ugyanis a kancellár nem kapott meghívót a Komáromba hirdetett, majd november 30-án Pozsonyba áthelyezett, és december 17-én Ferdinándot magyar királlyá választó országgyűlésre. December 17-e után Ferdinánd voltaképpen leváltotta Brodaricsot azzal, hogy a kancellári tisztségbe a veszprémi püspököt, Szalaházi Tamást emelte. 4. Mert 1526. október 23-án Habsburg Ferdinándot a cseh országgyűlés Csehország királyává választotta meg. A cseh királyi címet korábban II. Lajos viselte, tehát a fent említett időpontig mindenképpen tisztázni kellett, hogy a magyar király valóban halott-e, s ennek legkézenfekvőbb megoldása az agnoszkálásban rejlett: abban a feladatban, amelyet azonban csak a török csapatok október eleji távozását követően lehetett háborítatlanul elvégezni. Kínos jogi procedúrát vont volna maga után, ha a bécsi udvar csupán a híresztelésekre épít, s Lajos esetleg a török veszély elhárulása után feltűnik a politikai porondon. A Habsburg udvar — a Szapolyai Jánossal való versenyfutása miatt — későbbiekben elkövetett jogellenes lépéséből4 nem indokolt levezetni a cseh rendek kapkodását.5 5. Mert — és mind közül ez a legnyomósabb érv — Sárffy Ferenc 1526. október 19-ére keltezte a Brodarics Istvánnak címzett jelentését. Ezt az adatot híven megőrizte az Acta Tomiciana gyűjtemény a szöveg részleges másolatában, és más források mellett a Bartoniek Emma 1926-ban megjelent fordításának alapját képező Pray már említett Annalese. műve egyaránt. Mindkettő egyezik a keltezést illetően: ,JEx arce Iauriensi, feria VI. post [fest.] Lucae, Evangelistae. "6 Magyarra fordítva: „A győri várból, Lukács evangélista ünnepét követő pénteken." Szent Lukács evangélista ünnepe október 18-án van, ez a nap 1526-ban csütörtökre esett. Ebből következik, hogy az ünnep utáni péntek voltaképpen az ünnepet követő nap, vagyis 1526. október 19-e volt. Ellentétben Bartoniek Emma Mohács Magyarországa c. forráskiadványával, ahol 1526. december 14-e olvasható, s amelyet az 1976-ban, a csata 450. évfordulója alkalmából megjelent Mohács emlékezete c. kötet változatlanul felhasznált.7 Mi volt az alapja az egyébként kiváló fordító, Bartoniek Emma tévedésének? Lukács evangélista ünnepét összetévesztette Szent Lúcia, népiesen Luca napjával, melyet december 13-án ünnepelnek. Szerencsétlen módon mind Lukács, mind 3 AT IX. CIX. 111-112., uo. CXXTV, CXXV évszázad Magyarország történetében 1526-1790.1. 125-129. kötet. Korona, Budapest 1999. 27. 4 II. Lajos özvegye, Mária királyné — Báthory 5 Vo. Nemeskiirty István-. Ez történt Mohács István nádor ellenjegyzésével ellátott — antedatált után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esz(október 9-ére szóló), alkotmányellenes meghívókat tendejéről 1526-1541. Szépirodalmi Könyvkiadó, küldött szét az egyébként 1526. november 25-ére Budapest 1966. 48-50. hirdetett országgyűlésre, azt a látszatot keltve, hogy 6 AT VIII. CXCI. 228., Pray: Annales i. m. V már egy hónappal Szapolyai János előtt járnak a 122. királyválasztás ügyében. R. Várkonyi Agnes: Három 7 Bartoniek: i. m. 147., Me. 97.
