Századok – 2002

Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741

770 URBÁN ALADÁR biztonságban van, s szakértők szerint ostromához 80.000 ember sem volna ele­gendő. A fősereg az előző napon három részre osztódott, s abból kettő Roth tá­bornok hadoszlopa ellen indult, amely „legfellebb holnap tökéletesen meg sem­misítve", mert mind az ellene küldött haderő, mind a népfelkelés „minden tekin­tetben a legjobb lábon áll". Ezt a sereget nem szabad gyengíteni, így a már 1500 főre rúgó horvát hadifogoly Pestre szállítására a bizottmány a fővárosból küld megfelelő erőt. (A hadifoglyokat — tette hozzá az elnök a képviselők helyeslése mellett — a budai sáncok készítésénél fogják felhasználni.) A Jellacic ellen indított csapatok előőrse tegnap már túlhaladt Bicskén, honnan a főerő aznap indul. Jel­lacic sebesen halad, s ha Győrön át Bécsnek veszi útját, úgy valószínűleg nem lehet utolérni. Ha azonban Pápán át Vas megyének fordul, úgy elérhető lesz, „mert mindenütt meg vannak téve a rendeletek, hogy az ellenséges sereg hamar ne haladhasson".128 Pázmándy ezt követően beszámolt arról, hogy a felsőház október 2-án maga is választmányt küldött a táborba, hogy „a zászlóaljakat lelkesítő szónoklatokkal a haza védelmére buzdítsa". Tegnap pedig úgy döntött, hogy br. Perényi Zsigmond elnökletével „egy négy tagból álló bizottmányt nevez ki, melly a képviselőház részéről a hadi munkálatokra kiküldött bizottmányhoz kész csatlakozni". A ház helyeslése közben az elnök leszögezte, hogy meggyőződése: „Magyarország jelen helyzetében hazafiúi kötelességét csak úgy és akint teljesíti mindenki, ha a kép­viselőház intézkedéseit életével s vagyonával elősegíti". Ezt követően ismertette a négy delegált nevét: br. Perényi Zsigmond (a felsőház alelnöke), gr. Esterházy Mihály, br. Jósika Miklós és Pázmány édesapja: id. Pázmándy Dénes, Fejér megye főispánja.129 Az elnök tudomásul vette, hogy a felsőház delegálását a képviselők a nevek említése előtt is helyeselték, nyilván mert kilétük már ismert volt. A formákra ügyelve Pázmándy azonban közölte, miszerint a bizottmány úgy döntött, hogy a nagyobb ünnepélyesség miatt, de mert „e választmány egyedül a képvise­lőház kifolyása lévén", jelentse azt a képviselőháznak. Továbbá szükségesnek tar­totta, hogy megjegyezze: a segítség elfogadását az is indokolja, hogy a választmány „az ország több vidékeiről vett tudósítások szerint némi tekintetben már most gyanusíttatik, mintha t.i. a kisebbség kifolyása lenne; az illy gyanúsításokra tehát ténnyel felelni legüdvesebb".130 128 Pázmándynak ez a kijelentése a tábori biztosok előző napi jelentésén alapul; KLÖ XIII. 81. 129 A felsőház okt. 3-iki ülésére, ahol beszámoltak a táborban járt választmány tapasztalatairól, s megtörtént a honvédelmi bizottmányba delegált tagok választása: Közlöny 1848 okt. 5/117/593-594. Az itt felsorolt, s a jelek szerint közbekiabálásokkal jelölt személyek között szerepel Somssich Pong­rác neve is. A felsőház ülésjegyzőkökönyve azonban nem említi; Népképviseleti ogy. 945. Ember, Kossuth 191. szerint Somssich nem fogadta el a jelölést. A megválasztott személyek Jósika Miklós kivételével azonosak azokkal, akiket a felsőház szept. 24-én megbízott, hogy a képviselőház bizott­mányával együtt vegyenek részt a Batthyánynál esténként tartott tájékoztatáson. Ld. Urbán, A Honvédelmi Bizottmány 381. (Itt id. Pázmándy Dénes tévesen szerepel mint Komárom megye főis­pánja.) 130 A képviselőház jegyzőkönyve az érvelést pontosította, miszerint a felsőház delegáltjait a képviselőháznak annál is inkább el kellett fogadnia, „minthogy így az érintett honvédelmi választ­mány az összes törvényhozás mindkét háza többségének kifolyását képezi". Népképviseleti ogy. 262. A bizottmány ezzel — állapítja meg Ember Győző — Szemerével, Mészárossal és az ifjabb Pázmándy­val együtt 13 főre emelkedett — és felhígult. Ember, Kossuth 192.

Next

/
Oldalképek
Tartalom