Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 771 Pázmándy tájékoztatása után Madarász József tudomásul vette a felsőházi tagok csatlakozását a választmányhoz, de azt kívánatosnak tartotta, hogy ha a felsőház a képviselők tudta nélkül küld ki bárminemű választmányt, úgy az csak „privát kiküldetésnek" legyen tekintendő. Mivel erre nem reflektált senki, Pázmándy megemlítette a horvát politikai menekültek nehézségét, akik javaik lefoglalása miatt megélhetésük biztosítására kölcsönre szorulnak. Ezt egy korábbi döntés alapján havonta kapták, de most a kormány lemondása miatt a harmincadhivatalok Csány Lászlótól nem kaptak utasítást a kifizetésre. Kisebb vita után a ház úgy döntött, hogy a 25 segélykérőt továbbra is támogatni fogják.13 1 Nem ismert az országgyűlésen Pázmándy által említett parancs, amellyel az éj folyamán a Szőnynél állomásozó hajókat Komáromba rendelték. Csak azt az október 4-én kelt, Pázmándy által Csány Lászlóhoz intézett levelet ismerjük, amely egyrészt a Jellacic seregének létszámáró nyert információkat közölte, másrészt tájékoztatott a Komárom védelmére hozott intézkedésekről. Eszerint másnap gőzhajóval Komárom alá küldenek 1000 embert, akiket Szőnynél fognak partra tenni. Hasonló erő küldését a következő napokban is meg kívánják ismételni. Biztosították a Bécs-Pest közötti országutat, s ha a kun lovasság Szentkirályi vezetésével megérkezik, azt ezen az útvonalon ugyancsak Szőnybe irányítják.132 Ennek az információnak megfelelően a bizottmány tájékoztatta Takács István kormánybiztost az Oszőnynél létesítendő táborról, s utasította, hogy küldjön oda 1000 főnyi szuronyos puskával felszerelt Esztergom megyei nemzetőrt.133 A bizottmány ezen a napo ismételten sürgette Csány kormánybiztost, válaszoljon, hogy a táborélelmezést miként oldják meg, illetve, hogy nincs-e szüksége arra, hogy hajóval szállítsanak Komáromig élelmet.13 4 Az elfogott horvátok Budára szállítása érdekében ekkor kapott „nyílt rendeletet" a budai nemzetőrség, hogy három századnyi erővel induljon meg Fehérvár felé, s ahol a hadifogoly szállítmánnyal találkoznak azt a katonaságtól vegyék át és kísérjék Budára.135 Fontos intézkedések születtek ezen a napon a nem magyar sorkatonaságot illetően is. Ekkor kapta meg az utasítást a HM, hogy intézkedjék a Nyitrában állomásozó és az esküt még le nem tett román határőrzászlóalj Pestre rendeléséről. Ha megérkeznek, az esküt letenni nem akaró tisztek „az ezredtől azonnal eltávolítandók, s helyük magyar érzelmű tisztekkel betöltendő".136 Csongrád megye és Hódmezővásárhely panaszára, hogy az ott állomásozó „nem a legjobb szellemű, sőt ellenséges irányú" Schwarzenberg dzsidás ezredet „más vidékre" vezényeljék, a bizottmány ekkor utasította a HM-et a megfelelő intézkedésre.137 131 Az ülésre: Közlöny 1848 okt.6/118/599-600. A határozatokra: Népképviseleti ogy. 262. 132 Pázmándy magánlevele Csányhoz; KLÖM XIII. 88. A levél déli 1 órakor íródott. 133 OGB 1848:850; HK 1994/4. 98-99. Az Esztergom megyének küldött utasítást közli: Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt. S.a.r. Bencze Cs. Attila. Esztergom, 2000. 193. Aláírás: Nyáry Pál és Sembery Imre. 134 OHB 1848:857; KLÖM XIII. 87-88. A fogalmazványt Térey készítette; Nyáiy Pál és Jósika Miklós írták alá. 135 Budai nőrség ir; HK 1994/4. 103. Az iratnak nincs ikt. száma. Nyáry Pál és Zoltán János írták alá. 136 OHB 1848:849; HM 1848:7881; HK 1994/4. 100. Nyáry Pál és Pálffy János írták alá; utóbbi mint „állad, titkár". 137 OHB 1848:8d8; HM 1848:7911; HK 1994/4. 101. Térey fogalmazványa; Sembery Imre és Pálffy János írták alá; utóbbi mint államtitkár. A tisztázat mellett az érintett jelentés és a HM okt.
