Századok – 2002
Dokumentumok - Pajkossy Gábor: Az 1862. évi Duna-konföderációs tervezet dokumentumai IV/937
938 PAJKOSSY GÁBOR korábbi ismereteink is. Ezek alapján a tervezet keletkezéstörténete a következőkben foglalható össze.2 1862 tavaszán egy ideig úgy tűnt, francia támogatással megindul a törökellenes szerb felszabadító háború. Garibaldi Görögországból kiinduló törökellenes felkelést tervezett. Garibaldi tervét egy ideig az olasz kormányzat is támogatta, amely egyúttal titkos balkáni diplomáciai akciót határozott el, a Habsburgok és a Porta elleni magyar, délszláv és román összefogás lehetőségeit szorgalmazva. Marco Antonio Canini küldetésére a különböző olasz kormánykörök, illetve Garibaldi, továbbá a magyar emigráció, illetve a hazai ellenállási szervezet vezetői közötti bonyolult pozícióharc körülményei között került sor. Kossuth először 1850 júniusában, Teleki Lászlóval és Bálcescuval vitatkozva vázolta fel konkrét konföderációs elképzeléseit, s (egész röviden) kitért erre a kütahyai, 1851 végén angolul nyilvánosságra került alkotmánytervezetében is. Klapka 1855-ben a krimi háborúról írott könyvében a nyugati-európai hatalmaknak Lengyelország helyreállítását, egy magyar-délszláv-román konföderáció megteremtését javasolta, amely nagyobb biztosítékot nyújtana Európa számára az orosz veszéllyel szemben, mint Ausztria; 1859 márciusában pedig, a francia háborús diplomácia szolgálatában, egyezményt kötött Alexandru Cuza fejedelemmel, amely az együttműködés végcéljául Magyarország, Szerbia és a két román fejedelemség konföderációját tűzte ki. Kossuth befolyása 1861 végén, 1862 elején mind az olasz kormánynál, mind a titkos ellenállási mozgalom vezetői körében gyengült, míg Klapkáé erősödött; a két politikust egyre több politikai és személyes ellentét választotta el egymástól. (Ehhez hozzá kell tennünk: Kossuthnak éppen ezekben a hónapokban, saját bevallása szerint, élete legsúlyosabb személyes megpróbáltatásait kellett átélnie: 1862 áprilisában elvesztette Vilma lányát, felesége súlyos beteg volt - mindez minden bizonnyal befolyásolta politikai tevékenységét is.3) Az olasz kormány, megbízottja útján, előbb Klapka Györggyel lépett kapcsolatba, aki 1862. április 15-re keltezve „Egy dunai konföderáció programja" címmel 30 pontos tervezetet készített, amelyet tizenkét nappal később Pulszky Ferenc is aláírt. Canini ezután kereste fel Kossuthot. Megbeszélésükről Canini emlékeztetőt készített, amelyet Kossuth — hogy Canini balkáni tárgyalásain nagyobb súllyal léphessen fel — május 1-én aláírt, egyben kölcsönösen diszkréciót ígértek egymásnak. Kossuth a tervezettel megismertette tájékoztatás (és nem közlés) végett a L'Alleanza szerkesztőjét, Helfy Ignácot, aki azonban május 18-án „Dunai konföderáció" címmel, mint Kossuth munkáját közölte az általa aláírt emlékeztetőt. A L'Alleanza közlése végül a várttal ellentétes hatással járt: szakításhoz vezetett Klapka és Kossuth között és így végleg szétvetette a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, a tervezet mind magyar, (szerk.): Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században. Bp., 1997. 7-62., kül. 45-46. (Romsics az „antidinasztikus nemzetállami és konföderációs tervek"-ról szóló fejezetben tárgyalja a Duna-konföderációs tervezetet) - A régebbi irodalomból: Thomas Lengyel. La Hongrie et la confédération danubienne. Nouvelle Revue de Hongrie, LXIX. 1943. 136-149. (Klny. is); Lajtor László: Kossuth dunai konföderációs terve és előzményei. Bp., 1944. 2 Ld. mindenekelőtt Koltay-Kastner: i. m. és Lukács: Magyar politikai emigráció, i. m. 3 Ld. különösen Kossuth - Nemeskéri Kiss Miklósnak, 1862. okt. 17. Magyar Országos Levéltár (MOL) Az 1526 utáni gyűjtemény. Kossuth-gyűjtemény. Időrendi rész. (R 90) 4089. Közölve (a Hadtörténelmi Levéltár, Nemeskéri Kiss-család iratai alapján): Kun Miklós, Böhm Jakab-. Kossuth Lajos levelei nemeskéri Kiss Miklóshoz. III. közlemény. Hadtörténelmi Közlemények, 1958. 240-243., ld. kül. 240-241.
