Századok – 2002
Dokumentumok - Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde (1848. február 8.) IV/909
KOSSUTH CENZÚRÁZOTT ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉDE 1848-BAN 917 tásábul fejlik ki azon erő, mely a megyei szerkezetet alkotmányunk sarkkövévé teszi. Az első az ellen biztosítja az országot, hogy oly tisztviselők, kik nem a megyének választottjai s nem a megye50 akaratjának kifolyásai, a végrehajtást nem gyakorolhatják. A második az ellen biztosít, hogy a végrehajtó tisztviselők soha nem jöhetnek azon helyhezetben, miszerént a kormány törvénytelen parancsolatinak vakon hódolni vagy ellenszegülni kényszeríttessenek, mert hozzájok nem érkezik a kormány rendelete egyenesen, hanem a megyék útján. Es itt fejtette meg Magyarország azon nehezen megfejthető kérdést, miképp kell a monarchiát azon alkotmányos elvekkel öszveegyeztetni, tudniillik a felírási jogot állította fel a megyékben, mint testületben, melyet nem érhet a hűtlenség vádja, mert testület hűtlen nem lehet soha. Felállította a felírási jogot minden törvényteleneknek vélt rendeletek ellen; ez óvja meg az egyeseket és tisztviselőket, hogy a kormánynak elnyomó hatalma reájok ne nehezedjék, s egyszersmind ha a megye kimutatja a felírás által, hogy a kormány rendelete törvénytelen, bízik a fejedelem vallásosságában, hogy az el fog háríttatni. Ha ellenben viszont a megye meg lenne győződve arrul, hogy a kormány részérül felejtetik rendeleteinek törvényessége, akkor nem fog a megye a maga felírási jogához ragaszkodni, s öszveütközés esetében végre a dolgot az országgyűlés intézi el. Ez a megyei rendszernek lényege, s ezen lényeg támadtatott meg most az új rendszer által, s mely megtámadás oka a cancellár, ki ezáltal oly felelősséget vett magára, melyhez hasonló még kevés magyar kormányférfinak nyomta vállait. Mert ki ezen szerkezetet akár egyik, akár másik részében támadja meg, az a magyar alkotmány jövőjének biztosítását, fennállását támadta meg. Mármost miként áll a dolog? Mária Terézia utasítása bár törvénytelen volt, bár a kormány egyoldalú intézkedésébül eredett, legalább a helytartótanács útján bocsájtatott szerte, és nem titkon a főispányokhoz, hanem a megyékhez, miszerént ezek megtehessék észrevételeiket. Már tettek-e a megyék észrevételt vagy nem? Hogy 1770 táján, midőn a nemzet jelleme a női szelídség palástja alá bújva elnemzetlenedett, és annyira elmállott, hogy ennek következtében lehetett József császár5 1 azzá, amivé lett, miszerént törvényes magyar királyok sorábul is kitöröltetett, hogy az időben a megyék, habár törvénytelen volt a Mária Terézia rendelete, melyre nem írtak fel, ez megfogható, de a dologra nem tartozik. Elég, hogy a megyei dolgok közül sem főispányt, sem senkit mást nem lehetett utasítani, sem rendeletet egyesekhez bocsájtani más, mint megyei úton, miszerént a megyék felírási jogaikat gyakorolhassák. Felszólítom Baranya megye követét, történt-e az a mostani főispányi utasítással?5 2 Elküldötte-e azt a cancellária a helytartótanács útján a megyékhez? Baranya megye követe nem mondhatja, hogy igen, mert az ellenkezőt tények bizonyítják. Felhívom e részben minden vármegyének követét, mondja valaki, hogy megyéjében az utasítás törvényes úton érkezett, tartozzék bár akármelyik párthoz! A tény általános. Tehát meg van sértve egyik fő sarkalatéban a megyei szerkezet. De mi jött közben Tekintetes Rendek? Azt mondja Baranya követe, a helytartótanács tudtával jött be ezen változás. Felszólítom, 50 A „megyének", valamint a „megye" szavak helyén a Pesti Hírlap tudósításában a „nemzetnek", ill. a „nemzet" szavak szerepelnek. 51 II. József (1741-1790), 1765-tól német-római császár, 1780-tól koronázatlan magyar király. 52 Az 1845. március 20-án jóváhagyott főispáni utasítást közli: Csizmadia Andor i. m. 219-225.
