Századok – 2002

Dokumentumok - Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde (1848. február 8.) IV/909

918 MOLNÁR ANDRÁS merje itt a nemzet előtt állítani, hogy a helytartótanács e pillanatig is tud egy szót hivatalosan az administratorok felemelt fizetésérül. Bizonyosan пет. tud. A helytartótanács ezt nem tárgyalta, iránta soha végzést nem hozhatott, nem rep­raesentálhatott,53 mert a cancellár titkon végezett a főispányokkal a helytartóta­nács mellőzésével. Felszólítom, vajon nem igaz, hogy ez a helytartótanácsnál nem tárgyaltatott? Mármost azt mondja Baranya követe, hogy azon praesidialis, melyet meg­említettem, nem foglal magában egyebet, mint őrködést. Én, Tekintetes Rendek, más adat alapján e tekintetben nem szólhatok, mint azon adat alapján, melyet a méltóságos főrendek nyilvános üléseiben a mármarosi főispán5 4 nyújtott, és me­lyet, nehogy hibásan ítéljek, a főrendi naplóbul olvastam ki magamnak.5 5 Mél­tóztassanak megengedni, hogy ezen adatra hivatkozom; a másik teremben tör­téntekről nem szólanék, de a hiteles napló a nemzet tulajdona, más adat előttünk nem fekszik, mert a cancellária négyszemközt titkolódott a főispányokkal és ad­ministratorokkal. Erre hivatkozva Baranya érdemes követe nem fogja mondani, hogy praesidialis a főispányokhoz nem érkezett, mert elküldötték a mármarosi főispányhoz és úgy a többihez is, amint ilyenek egyformán szoktak szétküldetni, de hogy abban az nem foglaltatik, mit én mondtam, mert ott csak őrködésrül és felügyelésrül van szó. Igen sajnálom, hogy nincs itt azon adat, melyre hivatkoztam, hadd olvastam volna a követ úrnak fejére, miképp a praesidialisban a főispányok­nak kötelességül tetetik, hogy a köz- és kisgyűléseken rendesen elnökölje­nek, valamint a törvényszékeken, a büntető, számvevő és árvák székén is, a megye pénztárait vizsgálatban tartsák, az adót behajtassák, a me­gyét beutazzák, a helységek lakosainak a megyei tisztviselők ellen in­tézett panaszait kihallgassák, és a helyszínén intézzék is el, s a többi.56 Már kérdem: hol van a törvény ezen szegény Corpus Jurisban,57 melyrül egy mostani administrator egyszer azt mondotta: „azért hízott meg annyira, hogy se magával ne bírjon, se más hasznát ne vegye"; hol van törvény, melynél fogva mindezt a főispánnak tenni kell és tenni szabad? Én a főispányt a törvénybül úgy ismerem, hogy az a megyei szerkezettel egy, annak zárköve; kit is a megyétül elválasztani nem lehet, kinek az 1723:58. törvénycikk58 értelmében a megye ha­tározata ellen cselekedni nem szabad. Én a főispányt úgy ismerem, miként neki fel kell ügyelni arra, hogy a megye határozatai pontosan teljesíttessenek, de ta­gadom azon hatalmát, hogy másként, mint a megye útján intézkedhessék; ha a megye nem teljesíti törvényes kötelességét, utasíthatja annak teljesítésére, de hogy 53 Nem készíthetett felterjesztést az uralkodóhoz. 54 Vay Ábrahám gróf (1789-1855), 1832-től 1845-ig Máramaros megye főispánja, 1839-től a főrendi ellenzék tagja. 55 Vay Ábrahám gróf a főrendek 1847. december 4-i ülésén adta elő a vele történt sérelmet. Beszédét közli: Felséges Első Ferdinánd ... által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi novem­ber 7-ikére rendeltetett magyar-országgyűlésen a méltóságos főrendeknél tartatott országos ülések naplója. (A továbbiakban: Főrendi napló 1847/1848.) Pozsonyban, 1848. 1. köt. 22-23., Vó. Barta István i. m. 374-375. 56 Vó. Csizmadia Andor i. m. 220-225. 57 A magyar törvénytárban. 58 Az 1723:58., a megyegyűlések megtartásáról szóló törvénycikk 4. §-a kikötötte, hogy a köz­gyűlési határozatokat senki — így a főispán — se változtassa meg magánúton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom