Századok – 2002
Tanulmányok - Frank Tibor: Kossuth és Shakespeare: nyelv és politika IV/863
KOSSUTH ÉS SHAKESPEARE: NYELV ÉS POLITIKA 867 kolosszális alakban s erőben álló! Kínos ellentétel ezen világ mellett ez itteni jelenvaló, de erő s melegség s elevenség nélküli világ. Azonban az élet csak a zseni kebeléből ömlik melegséggel; a mindennap emberei örökre hidegek és törpék."29 A századvég kritikusa, Riedl Frigyes egyenesen azt állította, hogy a 19. század eleji magyar költők Shakespeare-t tekintették legnagyobb mesterüknek.30 És csakugyan: Shakespeare hatása éppúgy kimutatható Vörösmarty költészetében és színműveiben, mint Bajza esztétikájában.3 1 Mind a főnemesi, mind az irodalmi hagyomány meghatározó hatást gyakorolt arra az osztályra és nemzedékre, amely a 19. században Kossuth Lajost adta az országnak. II. A magyar főnemesség, amely részint családi kapcsolatai, részint utazásai folytán kozmopolita volt, erősen hatott a kisnemesség műveltebb rétegeinek kulturális szokásaira és ízlésére. Ez az osztály, amely nagy többségében elveszítette már ősi birtokait, középúton helyezkedett el a birtokos nemesek és a parasztság között, és olyan réteget alkotott, amely az alapvetően feudális társadalmi rendszerben a polgársághoz állott legközelebb.3 2 Elet- és gondolkodásmódját azonban az arisztokrácia példája befolyásolta. Legtehetségesebb tagjaiból jött létre a Magyarországon mindaddig hiányzó értelmiség, melynek arculatát az egyre izmosodó irodalmi hagyomány formálta.3 3 Kossuth Lajos (1802-1894) személyében e sokarcú tradíció fonódott össze. Kossuth a reformkor meghatározó politikai erejét képező köznemesség jellegzetes képviselője volt. A család már elveszítette birtokait, de bizonyos kulturális színvonalhoz ragaszkodott, és az iQú Lajost igen jó nevelésben részesítette.3 4 Kossuthék szeme előtt több példa is lebeghetett: társadalmi osztályukból olyan jeles értelmiségiek emelkedtek ki, mint Kossuth későbbi háziorvosa: Almási Balogh Pál, akinek több, mint ötvenezer kötetre rúgó könyvtára volt;3 5 Nagy Iván történész (1824-1898),3 6 aki nemcsak Shakespeare-, hanem Milton-, Byron-, Dickens- és Thackeray-múveket is gyűjtött; vagy éppen a volt miniszterelnök, Szemere Bertalan, akinek párizsi könyvtárában ott sorakozott a nyolckötetes Shakespeare is.3 7 29 Kölcsey Ferenc Szemere Pálhoz, 1834. augusztus 2., kiadta Maller és Ruttkay, szerk. 86. 30 Riedl Frigyes, Shakespeare és a magyar irodalom (Budapest: Lampel R., 1917), 8, 14, 36.; vö. Jakabft, 52-53. 31 Lásd Jakabft, i.m., 18-35, 37-39, 40-11, 52-57, 74. 32 Kosáry Domokos, Kossuth Lajos a reformkorban (Budapest: Antiqua, 1946), 30-41.; Deák István, Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben (Budapest: Gondolat, 1983), 21-28. 33 Fülöp, i.m., 183-195. 34 Kosáry, Kossuth Lajos a reformkorban, 18-9, 42-8, 58-60.; Barta István, A fiatal Kossuth (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966), 11-22.; Szabad György, Kossuth politikai pályája (Budapest: Kossuth Könyvkiadó-Magyar Helikon, 1977), 10-13. 35 Fülöp, i.m., 183. 36 Kovács Anna, Nagy Iván könyvtára mint egy nemzedék műveltségének tüköré, A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, VI, 1980, p. 130. Fülöp Géza, i.m., 206-207.; Fülöp Géza, A vidéki kisbirtokos nemesség könyvkultúrája a 18-19. század fordulóján (A Skublics család zalaszentbalázsi könyvtára), Magyar Könyvszemle, XC (1974), 3-4. sz., 255. 37 Leltára az 1865ik évi marcz 2 lén Parisban elhunyt néh. Szemere Bertalanné Jurkovits Leopoldine Asszonyság hagyatékához tartozó összes javaknak, Szemere hagyaték, Fővárosi Levéltár, Budapest. Visszaállított (Pesti) Városi Törvényszék iratai, Hagyatéki iratok (Szemere В.), 470/1-11/1866, IV 1343/1-2, 65/a-66.
