Századok – 2002

Tanulmányok - Erdődy Gábor: Vezető liberális belga hírlapok a magyarországi eseményekről 1848-ban IV/789

KORABELI BELGA HÍRLAPOK A MAGYAR 48-RÓL 821 értékeinek továbbvállalásával érdemi gazdasági és szociális rendeletek szülesse­nek, és hitet tesz amellett, hogy a cári birodalom kivételével Európa valamennyi társadalma felismerte: a szegények érdekében hozandó reformok immár halaszt­hatatlanok és elkerülhetetlenek.10 7 A munkások helyzetével és a pauperizálódás problémájával ugyancsak ko­molyan foglalkozó10 8 és szilveszteri számában a magyarok katonai kudarcairól hosszasan beszámoló10 9 Journal de Charleroi január 3- án megemlékezik a „ter­rible signal"-nak nevezett februári forradalomról, a kezdetben Magyar- és Néme­tországban is győztes demokratikus próbálkozásokról. Mintegy tanulságként ki­emeli azonban, hogy Ausztria régi katonai glóriáját Radetzky helyreállította, s a Habsburg birodalom dicsőségesen újjászületik egy 18 éves fiatal császár jogara alatt, aki erős új ágat hajtva szép napokat ígér dinasztiájának.110 Az újévbe átlépő Le Messager de Gand január 4-én a birodalmi seregek Buda-Pestre történő bevonulásáról s — a Le Précurseurrel ellentétben — a la­kosság rezignált magatartásáról tájékoztat. Bécsi munkatársa kommentárját át­véve a továbbiakban arra mutat rá, hogy sem az új uralkodó, sem pedig az új minisztérium mindeddig egyetlen vonatkozásban sem felelt meg a velük szemben megfogalmazott várakozásokban. Itáliában és Magyarországon hadserege véres fellépés túl semmit nem tett a béke előmozdítására, Németországgal szemben hitszegő magatartást tanúsított, és Bécsben sem az engesztelődés útján halad, miközben a sajtószabadságot éppen úgy felszámolja, ahogy azt korábban Metter­nich tette. A flamand liberális lap a Habsburg abszolutizmus politikáját tehát határozottan elutasítja, január 15-én bécsi forrásokra hivatkozva azonban azt emeli ki, hogy „a magyar dráma legfontosabb és talán utolsó jelenete" érkezett el, hogy a magyar főváros elfoglalása a birodalmi székhelyen örömet és megköny­nyebbülést okozott a lakosság körében, amely abban reménykedik, hogy a ma­gyarok veresége nyugalmat eredményez, és az ostromállapot feloldásához is elve­zet. A háborús konfliktus közeli végleges lezárását vetíti előre szerinte az a kö­rülmény is, hogy a magyar csapatok szétszórtan, egymástól elszakítva immár kép­telenné váltak bármily komolyabb ellenállás kifejtésére.111 Elemzésünk végére érve összegzésként megállapítható, hogy a vizsgált belga liberális lapokat figyelemre méltó érdeklődés, objektív és alapvetően pozitív hoz­záállás jellemezte a magyarországi események iránt. Tájékozódásuk során nyitot­taknak mutatkoztak a sajátos magyar viszonyok megismerésére és megismerte­tésére, hírválogatásaik azonban a kezdetektől szívesen helyezték előtérbe a radi­kális-forradalmi mozzanatokat és hagytak figyelmen kívül a változások minősége szempontjából alapvető összefüggéseket. A Batthyány-kormány problémáiról, annak hivatalba lépése első napjaitól részletesen beszámoltak. Felhívták a figyelmet jelentős belpolitikai feszültségek 107 „Belgique" LOB 1848. dec. 30. No. 364. 1. 108 A JCh az európai fejlődés leggyorsabban orvoslásra szoruló és legaggasztóbb tünetei közül a munkások helyzetének és a pauperizálódás elmélyülésének Európa szerte forradalmi mozgolódások kirobbanásával fenyegető problémáját emeli ki, -x- 1848. dec. 8. No. 148. 1. 109 „Hongrie" JCh 1848. dec. 31. No. 158. 3. 110 „Revue de 1' année 1848" JCh 1849. jan. 3. No. 159. 1. 111 „Nouvelles d'Allemagne" LM 1849. jan. 15. No. 15. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom