Századok – 2002
Közlemények - Jemnitz János: 1917. Háború – béke? Reform – forradalom? I/75
1917. IIÁBORÚ - BÉKE? REFORM - FORRADALOM? 81 állásfoglalás Zietz soraihoz hasonlóan még in statu nascendi kapott nyomdafestéket. A kongresszus másnapján egy másik régi nőmozgalmi vezető, Mathilde Wurm írt e lapban hosszabb vezércikket, leszögezve, hogy véleménye szerint „a későbbi történeti fejlődés igazolni fogja", hogy Gotha Jelentős szerepet játszott a német párt történetében". Mathilde Wurm érintette már a centrum és a spartakisták ellentétét, érzékeltette, hogy a spartakisták nem bíznak a parlamentáris eszközökben és a béke-döntőbíróságokban. A vita összefoglalásaként azonban hangsúlyozta: mégsem ezek a viták a jellemzőek, hanem a közös front-nyitás az imperializmus ellen.20 Ugyancsak ezzel az összefogással, s ennek nehézségeivel foglalkozott E Mehring a duisburgi Der Kampf hasábjain. A brémai radikálisokkal szemben Mehring is szükségesnek tartotta az ellenzékiek együttműködését, de a Munkaközösség vezetőivel szemben hangsúlyozta, hogy az „Internationale-csoport" nem hallgatja majd el ezután sem kritikai észrevételeit. Mehring érzékeltette, hogy a Munkaközösségvezetőit csak a pártvezetőség „csapásai" kényszerítették az új pozíciókba, valamint azt is, hogy a „szilárd sáncokat" a háború, s a pártvezetőség ellen ők, a spartakisták emelték, s ezeket készek a Munkaközösséggel megosztani - anélkül, hogy ezeket fellazítanák.21 Az USPD megalakulásának közvetlen következményeihez tartozott, hogy a spartakisták táborában bizonyos erjedés volt tapasztalható, s a baloldali kritikát nem csupán a kiforrottabb brémaiak, illetve a szász baloldali csoport és a berlini Borchardt csoportosulás képviselte. Egyes kisebb helyi szervezetek szintén „elszabotálták" az USPD-hez való csatlakozást,22 anélkül, hogy hangosabb, hallhatóbb és állhatatosabb csoportosulássá váltak volna. Az erjedés tünetei feltétlenül érdekesek, jellegzetesek voltak — mindazonáltal e kis körök még kevésbé válhattak tényleges politikai, munkásmozgalmi erővé —, mint ahogy a brémaiak sem váltak azzá. Gompers és az AFL, illetőleg az IWW az Egyesült Államok hadbalépése idején. A hadbalépés európai szocialista visszhangja Az 1916-os év folyamán Wilson elnök s Gomperr, is egyre közeledett a hadbalépés gondolatához, ami részint összefüggött a német tengeralattjáróháború kiszélesedésével. Gompers 1916 októberében elfogadta azt a felkérést, hogy a Nemzeti Védelmi Tanács (Council of National Defence) tanácsadója legyen. Itt a leg-20 Mathilde Wurm: Die Gothaer Tagung. Die Gleichheit. 1917. május 11. Május közepén azonban a pártvezetőség a lapot már kicsavarta Zetkin kezéből, s aulikussá tette. 21 Franz Mehring: Das Ergebnis der Osterkonferenz. Der Kampf. 1917. április 21. E Mehring: Politische Publizistik 1905 bis 1918. Bei lin, 1966 717-719. (Megjegyzendő, a duisburgi Der Kampf szerkesztője К. Minster kapcsolatban állt a brémai radikálisokkal, J. Knieffel. О szerkesztette a Der Kampfot 1916 nyarától. 1917 márciusában azonban a behívás elől Hollandiába menekült, s április végétől ott jelentetett meg németnyelvű antimilitarista lapokat. M. Kriuoguz: Spartakovcü v Gollandii. Novaja i Novejsaja Isztorija. 1962. 5. sz.) 22 Spartakus im Kriege. Die illegab Flugblätter des Spai tacusbundes im Kriege. Gesammelt und eingeleitet von Ernst Meyer. Beilin, 1927. 1-1.
