Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 759 kétszer, reggel 9-kor és délután 4-kor jelenjenek meg a bizottmányban. 2. Gondoskodjanak arról, hogy egy tanácsos vagy egy titkár, egy fogalmazó és egy szolga egész nap a bizottmány rendelkezésére álljon. 3. „Minden ministerium azon leveleket, mellyek a közrendre, csendre s a haza veszélyére vonatkoznak [kiemelés utólag], egyenesen ide terjessze, vagy ha már rögtön elvégeztetett, arról tudósítás teendő."75 Lehet, hogy a fogalmazvány hamarabb elkészült, de a rendelet kibocsájtásával megvárták Nyáry Pál visszatérését a táborból, hogy a szankciókkal fenyegető befejező sorok azzal kapjanak kellő nyomatékot, hogy azt a bizottmány mind az öt tagja aláírta.7 6 Október l-jén — és nem szeptember 30-án —, a bizottmány öt tagjának ülésezése és döntése kellhetett ahhoz, hogy Kossuthot visszahívják toborzóútjáról. Mint a levél mondja, már „nem a szegedi tábor felállítása", hanem „a Duna melletti csata" a legfőbb feladat. Ezért a felkelt nép legjavát mielőbb Csepel szigetére irányítsa, mert a fegyverszünet „kedd estére" (október 3-ára) végetér.7 7 A levél érvelésén érezhető, hogy Nyárynak a táborban szerzett információi játszottak szerepet ebben a döntésben, s ez is október 1-jei dátuma mellett szól. Október 2. A képviselőház reggel 11 órakor kezdődött ülésén Pázmándy elnök beszámolt a táborban szerzett tapasztalatairól. Mindenekelőtt azt közölte, hogy a fegyverszünet a következő napon este hat órakor fog lejárni. A sereg növekedéséről és felállításáról nem kívánt beszámolni, csak azt hangsúlyozta, hogy minden csapat Móga tábornok alá van rendelve, akiben nemcsak a ház, de a sereg is bízik. Szóvá tette Pázmándy a seregben tapasztalt fegyelmezetlenséget, sőt rablásokat is, ezért azt javasolta, hogy hatalmazzák fel a fővezért, hogy hirdessen statáriumot és a hadi törvényeket a legnagyobb szigorral alkalmazza. Beszámolt arról, hogy a horvát sereg rablásai miatt „felébredvén a nép, a népfelkelés magától igen szépen gyarapszik", így Jellacic utánpótlását, ami otthonról vagy Stájerországból érkezik, elfogja. (A napokban hét ágyút és 116 szekeret foglaltak el.) Jelentette, hogy a seregnek köszönetet mondó határozatot a táborban a tisztek előtt felolvasta, s azt nagy lelkesedéssel fogadták, - így mostmár ki lehet nyomtatni. Jelezte, hogy egyes hírek szerint Bécsből is indítanának haderőt Magyarország ellen. Mivel az ország, s különösen a képviselőház „mind ő felsége iránti hűségének, mind a monarchiávali öszveköttetésbeni ragaszkodásának olly jeleit adta, hogy hozzá ha-75 OHB 1848:808; KLÖM XIII. 63-64. Szemere fogalmazványa. Kapták: Gombos László, Kemény Dénes, Ghyczy Kálmán, Kovács Lajos, Szász Károly, Duschek Ferenc államtitkárok. 76 A rendelkezés befejező sorai: „Ha mind ez pontosan meg nem tartatik a képviselőházat kellő szigorú és gyors rendelkezésre fogjuk felszólítani." A Ghyczy Kálmánnak küldött példány: HK 1994/4. 88. Kovács Lajosnak szóló példány: OL H 34 Közmunka és közlekedési minisztérium, Közlekedési osztály 1848 - 30 - 2. (Kovács Lajos valójában csak osztályfőnök volt, de a szeptember elején eltávozott gr. Zichy Ferenc államtitkár helyett már Battnyány is őt hívta meg a közlekedési minisztérium képviseletében.) Nyilván ez a rendelkezés is szerepet játszott abban, hogy Kiss Károly őrnagy az ONöHt-től ezen a napont tette át a bizottmányhoz a miniszterelnök távollétében érkezett iratokat; ONöHt 1848:4585. 77 OHB 1848:798; KLÖM XIII. 59. Madarász László fogalmazványa.
