Századok – 2002

Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741

758 URBÁN ALADÁR érkezik, máshová ne, mint a belügyministeriumhoz utasitsa, valamint azokat is, melyek egyenesen ezen Ministeriumhoz intéztetnek, csak ennek alszemélyzetének kézbesítse: a többi ministeriumokhoz szólókat pedig mindeniket az illető Minis­teriumhoz. Ezen rendeletem kiadása felől ön magát előttem igazolni fogja.7 1 Az egyidejűleg kelt másik, fontosabb rendeletet Kemény Dénes a miniszterelnök el­nöki titkárához, Jászay Pálhoz intézte. Az előbbihez hasonló határozottsággal fo­galmazott levél így szól: „ministerelnök ur meghagyása nyomán, a jelen nem lé­tében érkező hivatalos iratoknak hozzám kellvén jőni; kérem azok átszolgáltatá­sát: magok helyére lévén én átteendő. Mindazokat, melyek a belügyekhez nem tartoznak, különböző esetekben a lehető zavar felüli felelősséget, magamról ezen­nel elhárítom."7 2 A levelek azt mutatják, hogy a táborba utazott Batthyány a második minisztériumába belügyminiszternek jelölt Kemény Dénest — aki a szep­temberi napokban Batthyány megbízásából az erdélyi ügyekben önállóan levele­zett — távolléte idejére megbízta, hogy kezelje a miniszterelnöki postát.7 3 Mint láttuk, Jászay Pált bevonták a bizottmány munkájába, ő tisztázta le a szeptember 30-án a szegedi olasz foglyok Pestre szállításáról született rendeletet, így számára természetes lehetett, hogy Kemény Dénes rendelkezését jelentette a bizottmány valamelyik tagjának. Megoldást csak az igért, ha az államtitkárokat — mint azt Kossuth szeptember 29-én javasolta — bevonják a honvédelmi bizott­mány munkájába. Ezen a napon, október 1-én a HM államtitkárát, Gombos László alezredest már felszólították, hogy a honvédelem iránti intézkedések megtételéhez szükséges információk biztosítása érdekében személyesen jelenjen meg a „honvé­delmi választmány" ülésein, s utasítsa erre Korponay János őrnagyot (a hadügy­miniszter elnöki titkárát) és Szabó Imre osztályfőnököt.74 Ez a berendelés a meg­növekedett feladatok miatt vált szükségessé, s egyben biztosította a bizottmány számára, hogy az új emberek valóban megfelelő, az egyes ügyek előtörténetét ismertetni tudó információt képesek adni. Kemény Dénes fellépése azonban más volt. Nem kétséges, hogy az államtitkár Batthyány felhatalmazása alapján csele­kedett. Igénye azonban, hogy a miniszterelnök postáját ő kapja meg — amennyi­ben megvalósul — keresztezi, sőt lehetetlenné teszi a honvédelmi bizottmány munkáját, amire az az országgyűléstől szeptember 28-án felhatalmazást kapott. A Kemény Dénes által támasztott probléma konfliktus nélküli megoldásának az kínálkozott, ha Kossuth javaslatának megfelelően bevonják az államtitkárokat is a bizottmány munkájába. így született meg a rendelkezés, amellyel a képviselők által a kormányzással megbízott bizottmány meghagyta az államtitkároknak: 1. Naponta 71 BM ein. 1848:947. Itt található a fogalmazvány és a tisztázat is, mely utóbbinak a külzetén megtalálható a Rottenbiller által kiadott rendelkezés szövege és a pesti postaosztály vezetőjének azt tudomásul vevő láttamozása. A rendelet aláírása: „Ministerelnök úr távollétében Belügyi álladalmi titkár Kemény Dénes". 72 BM ein. 1848:950; Batthyány iratai 1651-1652. Ugyanitt Kemény Zsigmond kormánybiztosi kinevezésének szövege, 1652. A frissen kinevezett kormánybiztosnak ezen a napon megrendelték az „ingyenfuvart"; HM 1848:7470. 73 Kemény Dénes szept. 29-én Batthyányhoz intézett összefoglaló jelentése: Batthyány iratai 1649-1650. 74 OHB 1848:796; KLÖM XIII. 64. A cimzés Gombos ezredest mint ideigelenes hadügyi állam­titkárt említi. Ennek oka, hogy Melczer Andor ezredes, a korábbi államtitkár lemondott. Szabó Imre ekkor honvéd százados és a fegyverfőfelügyelői osztály vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom