Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 755 a továbbiakban intézkedni fog.4 9 A rendelkezés minél szélesebb nyilvánossága érdekében a bizottmány hirdetményt készíttetett. Ebben a tábort engedély nélkül elhagyók mint szökevények letartóztatását és alakulatukhoz büntetés végetti viszszakísérését jelentette be, de tiltotta a tábornak „hivatalos megbízás vagy meghatalmazás nélkül" történő meglátogatását is. Végül a rendelkezésnek általános érvényt adott az a pont, amely kötelezte mind a polgári, mind a katonai hatóságokat, hogy a rendeletet hozzák nyilvánosságra és azt pontosan teljesítsék.5 0 A fővárost közvetlenül érintő rendelkezések sorában jelent meg az a felszólítás, amely a Kossuth által szeptember 29-én emlegetett fegyvercsövek és -ágyak összeszerelésére hívta fel a feladat ellátására alkalmas mesterembereket.5 1 Ezen a napon született a rendelkezés, amely meghagyta Adam Clark mérnöknek, a Lánchíd építése főfelügyelőjének, hogy a munkásokat fegyverezzék fel és gondoskodjanak az építőműhely védelméről. A levél egyben közölte, hogy a munkásokat felmentik „a felkelő seregehezi beosztástól".52 Megszületett a rendelkezés, amely a bankjegynyomda munkásait és az országos fizető főhivatal tisztviselőit mindenféle (nemzetőri) szolgálattól felmentette, beleértve a táborba szállás kötelezettségét is.5 3 A szolgálati mentesség és a védelmi feladatok egységét jelentette az az utasítás, amely meghagyta Kiss Miklósnak a budai nemzetőrség őrnagyának, hogy a zászlóalj 2. századával „a Vár biztosításáról gondoskodjék, s azon századot onnan a vidékre ki ne indítsa".54 A Csány Lászlónak, a Martonvásárnál állomásozó sereg országos biztosának szóló rendelkezések sorában első helyen kell említenünk, hogy neki is meghagyták: a táborban lévő nemzetőrök és honvédek számára tegye közhírré, hogy onnan „felsőbb engedelem és biztosító levél" nélkül senki sem távozhat, mert szökevényként fogják kezelni.5 5 Ezen a napon, október 1-én kelt az a Szemere által fogalmazott levél, amely arról értesítette Csányt, hogy egy Halassy Ede kormánybiztostól vett jelentés szerint a Kress könnyűlovas ezred három osztálya aznap indult meg Kisbérről, hogy Fehérvár körül csatlakozzék Jellacichoz, tegye meg ezért azokat az intézkedéseket, amelyek ezt a csatlakozást megakadályozhatják.56 A tábori biztosok 49 Fővárosi Levéltár, Buda város lt., Tanácsi Levelezés 1848:9181; HK 1994/4.87. Ikt. száma: 1530/k.mo. Aláírás: „A miniszterelnök távollétében a honvédelmi bizottmány tagjai Sembeiy Imre bizottmányi tag, Madarász László b t." 50 Nyomtatványok; HK 1994/4.87. A nyomdának leadott eredeti fogalmazványon Madarász László olyan kiegészítéseket tett, amelyek a rendelkezést megszigorították. Várszeghy (János) miniszterelnöki irattáros még rávezette: „5000 példányban plakátnak kinyomandó." Ld.. Österreichische Nationalbibliotek, Wien. Handschriftensammlung (a továbbiakban: ÖNB HSS) Autografen. (Hermann Róbert szíves közlése.) 51 Közlöny 1848 okt.3/115/585; HK 1994/4. 87. A fogalmazvány Vasvári Pál írása, a dátumot Szemere vezette rá. (A felhívás a fogalmazványon lévő megjegyzés szerint 150 példányban készült.) ÖNB HSS Series nova, Nr.355. (Hermann Róbert szíves közlése.) 52 О HB 1848:812; HK 1994/4. 86. 53 Közlöny 1848 okt.2/114/582; HK 1994/4. 88. Közli: Faragó Miksa: A Kossuth-bankók kora. Bp. é.n. 119. A fogaim, ikt. száma: 1517/k.mo. Aláírás: „A ministerelnök úr jelen nem létében a honvédelmi választmány gyűléséből Pálffy János vál. tag, Sembery Imre bizottmányi tag". 54 Buda nőrség ir.; HK 1994/4. 86. A rendelkezés érdekessége, hogy azt Madarász László és Zoltán János, a BM (másik) államtitkára írta alá. 55 OHB 1848:797; KLÖM XIII. 66. 56 OL H 103 Csány László iratai (a továbbiakban: Csány iratai). Beadványok; KLÖM XIII. 66. Az iratnak nincsen kiadói ikt. száma. Szemere és Madarász László írták alá.
