Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
746 URBÁN ALADÁR kedett, hogy nyomdába adják a bizottmány nevében kibocsájtott és általa aláírt falragaszt, amely arról tájékoztatott, hogy Jellacic által Lamberghez küldött és letartóztatott Fligelli táborkari őrnagyot hadifogolyként fogják kezelni. Befejezésül — érzékeltetve, hogy újból eltávozik — így fejezte be a közleményt: „Egyben mindenki tudósíttatik, hogy a honvédelmi bizottmányt illető dolgokban Nyáry Pál képviselő s bizottmányi taghoz a megye háznál forduljon."16 Feltehetően az országgyűlés befejezése után érkezett a táborba küldött biztosok jelentése, hogy délelőtt tizenegy órakor Jellacic serege megtámadta a magyar tábort. Az erről szóló értesítést, amely a sereg „harczias lelkesedéséről" tudósít, Pázmándy a maga aláírásával hitelesítette és ugyancsak nyomtatványként tette közzé.1 7 Mindkét tájékoztatás feltehetően még aznap megjelent. Egy lelkesítő közlemény, amely ugyancsak a szeptember 29-iki dátumot viseli, csak másnap került ki a nyomdából. Ez a baranyai főispán és kormánybiztos Batthyány Kázmér 28-án este Mohácsról kelt jelentése volt, amely Roth hadoszlopának egy 80 fős különítményének és az általa szállított fegyvereknek és lőszereknek elfogásáról tudósított. A jelentést Nyáry szeptember 29-én éjjel tizenegy órakor vette kézhez és rögtön intézkedett annak azonnali kinyomtatásáról.18 A Bizottmány Kossuth toborzóútja idején 1848-ban a „szeptemberi fordulat" valójában Lamberg halálával következett be. Batthyány távollétében olyan helyzet állott elő, amikor a főváros nyugalmának helyreállítása és a védelmi intézkedések foganatosítása megfelelő tekintéllyel rendelkező személyre vagy testületre volt szükség. Szerencsére létezett a képviselőház honvédelmi bizottmánya, amelynek létét szeptember 22-én Kossuth elfogadtatta a miniszterlenökkel. Most, a kialakult rendkívüli helyzetben a bizottmány megkapta a képviselők támogatását és szeptember 29-étől gyakorolta a végrehajtó hatalmat. Nem kétséges, hogy a bizottmány Nyáry Pál vezetésével — és Pázmándy Dénes, a ház elnökének támogatásával — megbirkózott volna a feladatokkal. A véletlenek szerencsés találkozása, hogy Kossuth ekkor „ugrott be" Pestre, s a maga erélyével és tekintélyével tette egyértelművé a fordulatot.19 16 A hirdetmény: OL Újkori gyűjtemény R 32. 1848/49-es nyomtatványok (a továbbiakban: Nyomtatványok) Közlöny 1848 okt.1/113/577; KLÖM XIII. 52. A hirdetmény aláírása: „A képviselőház honvédelmi bizottmánya nevében Kossuth Lajos." Az, hogy Fligellit milyen minőségben tartják fogva, feltehetően nem érdekelte a közvéleményt. Kossuth a nyilvánosságnak ezt a módját választotta, hogy közölje: ismét elutazik. Feltehetően Nyáryval megbeszélte, hogy távolléte idején ő lássa el a bizottmány vezetését. Azt talán nem, hogy Nyáry és a bizottmány a megyeházán fog dolgozni. 17 Nyomtatványok. Közlöny 1848 okt. 1/113/557. Pázmándy nem tartotta meg a tudósításban az eredeti aláírásokat, hanem helyette csak ezt közölte: „képviselők négyen". Ez azt jelenti, hogy Asztalos Pál, Bónis Samu és Luzsénszky Pál mellett Perczel Mór is aláírta a jelentést. 18 A jelentés: OL H2 Országos Honvédelmi Bizottmány iratai (a továbbiakban: OHB) 1848:2387; Nyomtatványok; Közlöny 1848 okt.1/113/577. A Közlöny id. száma az előbbi tudósítás mellett ,,A ministerelnök következő hivatalos tudósítást vett" cím alatt közölte a baranyai első alispán szept. 28-án Batthyányhoz intézett jelentését is. 19 Pázmándy szept. 30-án reggel a bizottmány Csányhoz intézett levelében teljesen új képződménynek minősítette: ,A nádor és Batthyány eltávozása után egy választmány neveztetett ki, melly respective a kormányt vigye azon czim alatt, hogy honvédelmi bizottmány." (Ezt követően említi, hogy előző nap kora délután Kossuth eltávozott, „nem látván magát biztonságban".) KLÖM XIII.
