Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 747 Kossuth 43-44 órányit tartózkodott a fővárosban, ez alatt „installálta" a bizottmányt, s megtette a legfontosabbnak ítélt lépéseket. 29-én az országgyűlés a bizottmány Pesten lévő tagjainak részvételével tartott ülés miatt kezdődött késve. Ekkor fogadták el a Kossuth által a Lamberg-ügyről benyújtott javaslatot. Bizonyára szó esett a legszükségesebb további teendőkről is, de azokról tételesen a nyilvánosság előtt Kossuth nem szólhatott. „Most vélekedésem szerint — fogalmazott — legfőbb feladatunk: rendben tartani a fővárost, másodszor a honvédelmi erőt szaporítani, s harmadszor: a honvédelmi bizottmánynak a fegyverzési illetőség szaporítására nézve minden kitelhetőt elkövetni"20 A távozni készülő Kossuth ezzel kijelölte a legfontosabb feladatköröket, amelyben a bizottmány visszamaradó tagjainak kell intézkedniük. Kossuth kezdeményező fellépése után „a hattagú választmány" tagjainak nem kellett attól tartaniuk, hogy a főváros, vagy az államtitkárok által vezetett minisztériumok nem működnek kellőképpen együtt velük. Az alábbiakban a bizottmány sokirányú tevékenységét naponkénti bontásban tekintjük át. Ez a megoldás látszik alkalmasnak annak bemutatására, hogy az események alakulásával milyen új feladatok merültek fel, milyen intézkedések születtek, illetve miként tájékozódtak a képviselők a ház elnökének beszámolói alapján a bizottmány munkájáról, s miről tudott a közönség — elsősorban a főváros lakossága — a falragaszok útján, illetve a Közlönyben megjelent rendeletekből és értesítésekből. Szeptember 30. Szeptember 29-én a koradélutáni órákban értesült a főváros arról, hogy a horvát sereg támadást indított. A Kossuth által említett futárok folyamatosan hozták a híreket, s a késő esti órákban a bizottmányt arról is értesítették, hogy a magyar sereg Martonvásárra vonult vissza. Mint Pázmándynak szeptember 30-án Csáky László országos biztoshoz intézett tájékoztatójából tudjuk, még az éjjel a bizottmánynak a fővárosban lévő tagjai (Nyáry és Sembery) a ház elnökének részvételével a városházánál összeültek és különböző védelmi intézkedéseket tettek. így nemzetőri lovasságot indítottak Bia felé, mert feltételezhető volt, hogy a horvátok esetleg a magyar jobbszárny megkerülésével a Csákvár - Bicske - Bia útvonalon kísérlik meg, hogy megközelítsék Budát. (Mint az országgyűlés reggeli ülésén elmondottakból világossá válik, Pázmándyék már értesültek arról, hogy a visszavonuló horvátok zöme nem a centrum, hanem saját balszárnyuk felé húzódott vissza.) Mivel este tíz táján — folytatódik Pázmándy beszámolója — szép számmal sárosi és szepesi önkéntesek érkeztek, akiket felfegyvereztek, a Hunyadi-csapat, továbbá a bécsi „német kégió", illetve a Zrinyi-csapat maradékából, a Porosz herceg gyalogezred Pesten található mintegy 80 emberéből, s Földvárynak 57. Kovács Lajos emlékezései szerint Kossuth távozása után Nyáry állt a dolgok élére. így a honvédelmi bizottmány „megalakult az események hatalma által". Kovács Lajos: Történelmi tanulmányok VII. Budapesti Szemle 36./1883/78. 20 Ld. a 14. jegyzetet. Kossuth a továbbiakban a miniszterelnök által frissen kinevezett Lahner őrnagy eredményeire hivatkozott, aki a fővárosban 20.000 fegyvercsövet és 4000 puskaágyat talált, amiről eddig nem tudtak.
