Századok – 2002
Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741
A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY KEZDETI TEVÉKENYSÉGE 745 eseményt", a Lamberg-gyilkosságot. Miként a bizottmány tagjainak előző napi levele, ez a nyilatkozat is sürgeti Batthyány visszatérését: „A képviselőház teljes bizalommal van, hogy a ministerelnök alkotmányos hivatalát mind addig folytatandván míg más törvényes ministerium nem alakul".1 2 Amikor Kossuth megszövegezte ezt a nyilatkozatot, még számolni lehetett azzal, hogy Batthyány viszszatér a táborból. A délutáni ülés kezdetéig azonban megérkezhetett a tudósítás (például a 28-án délután Martonvásárra távozott Pálffy Jánostól), hogy a miniszterelnök kora reggel Fehérvárra ment, hogy Jellacicot lebeszélje a további előnyomulásról. Szűkebb környezete előtt Batthyány azt is kijelenthette, hogy Lamberg halála miatt a horvát táborból egyenesen Bécsbe megy, ahol megpróbálja enyhíteni a körülményeket. Erről értesülve Kossuthnak a törvényes kormányzás igénye mellett számolnia kellett azzal, hogy egy ideig bizonyosan a honvédelmi bizottmánynak kell gyakorolnia a végrehajtó hatalmat. Ez a megfontolás magyarázhatja, hogy még a nyilatkozat felolvasása előtt kijelentette, miszerint a bizottmány tagjai nem lehetnek mindenütt jelen, ezért tagjainak számát szaporítani kell, „mert különben megakadhatnak a dolgok". Majd miután felolvasta a nyilatkozatot, viszszatért erre a kijelentésére és egyértelművé tette, hogy nem új tagok választására gondolt. „Azt akarom megjegyezni arra nézve — jelentette ki — amit elébb volt szerencsém mondani, hogy a honvédelmi bizottmányt szükségesnek tartom szaporítani, miszerint czélszerűnek látom, hogy a ház méltóztassék határozatilag kijelenteni, hogy minden ministeri statustitkár, mint különben is legális auctoritás csatlakozzék ezen bizottsághoz". Kossuth ezek szerint annak a gyakorlatnak a fenntartására tett javaslatot, amit magától értetődően vezetett be Batthyány szeptember 12-én.1 3 A javaslatot Pázmándy megszavaztatta, s a Közlöny tudósítása szerint azt a nagy többség felállással támogatta. Ezt követően Kossuth még egyszer hozzászólt és arra figyelmeztetett, hogy a főváros nyugalmát megőrizni, a honvdelem élőit szaporítani és a fegyverekről gondoskodni kell. Külön hangsúlyozta, hogy nem szabad a kósza híreknek felülni, s azok alapján határozni. Közölte, hogy alig egy órája, hogy „egy jól megválasztott egyént futárul küldött a bizottmány a táborba, s egy pár óra múlva ismét fog küldeni". Ez biztosítja a képviselők tájékoztatását, valamint azt, hogy ha olyan dolog adja elő magát, azonnal ülést lehessen tartani. Nyáry Pál beszámolója után a ház jóváhagyta, hogy a főváros lakosságát hivatalos falragaszok után időről időre tájékoztatni kell.14 Az ülés szeptember 29-én két órakor ért véget. Pázmándynak másnap Csány Lászlóhoz intézett leveléből értesülünk, hogy Kossuth délután három óra tájban kíséretével elhagyta a várost, hogy folytassa toborzóútját.1 5 Előtte azonban intéz-12 A nyilatkozat szövege: KLÖM XIII. 51-52; Népképviseleti ogy. 256-257. Mielőtt a nyilatkozat szövegét Kossuth előterjesztette volna, utalt arra, hogy annak szükségességéről „a tegnapi választmányban" már beszélt. Mivel a nyilvánosság előtt Kossuth nem utalhatott az időnként ugyancsak választmányként emlegetett honvédelmi bizottmányra, ez a kijelentés az országgyűlés választmányi (zárt) ülésére utal. Ezek szerint a viharos és rövid nyilvános ülés után zárt ülést is tarthattak. (Ezt követően írhatta meg Kossuth azt az ismert, Batthyányhoz intézett egyéni levelet, amelyet a végén nem küldött el. Ld. KLÖM XIII. 40^2; Batthyány iratai 1642-1643.) 13 Batthyány iratai 1284-1285. 14 Az ülés lefolyására: Közlöny 1848 okt.1/113/578. A határozatra: Népképviseleti ogy. 256-257. Kossuth hozzászólására: KLÖM XIII. 48-51. 15 KLÖM XIII. 57.
