Századok – 2002

Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741

TANULMÁNYOK Urban Aladár BIZOTTMÁNY A HAZA VÉDELMÉRE, A REND ÉS BÉKE FENNTARTÁSÁRA A Honvédelmi Bizottmány kezdeti tevékenysége Az 1848 szeptemberi válságos napokban meghatározó események zajlottak. Amikor szeptember 15-én megérkezett a híre, hogy Teleki Ádám vezérőrnagy, a Drávától visszavonuló magyar erők főparancsnoka nem hajlandó szembeszállni a horvát inváziós sereggel, Batthyány miniszterelnök rendkívüli intézkedéseket látott szükségesnek. Ezért az esti órákban ülésező képviselőháznak azt javasolta, hogy kérjék meg István nádort: álljon a sereg élére, mint az ország főkapitánya. A nádornak a késő éjszaka megérkezett igenlő válaszára Kossuth azt indítványozta, hogy a főherceg mellé a ház nevezzen ki három képviselőt. Egyben azt is javasolta, hogy küldjenek ki egy választmányt, amely rendszeresen információkat szerez az egyedül kormányzó miniszterelnöktől, hogy beszámolója a védelmi intézkedésekről ne a ház nyilvánossága előtt hangozzék el. A képviselők által megválasztott hattagú bizottmány névsorát az alsóház elnöke, Pázmándy Dénes csak szeptember 21-én jelentette be, s tagjai másnap estétől rendszeresen találkoztak Batthyányval.1 A háznak ez az „interpellácionális bizottmánya" rövidesen fontos szerepet játszott, mert a miniszterelnök távollétében a képviselőház felhatalmazása alapján — bizonyos korlátok között — ellátta a végrehajtó hatalom feladatait. Az alábbiak a testület feladatkörének döntő megváltozását kívánja bemutatni, vagyis azt, hogy a miniszterelnök és a képviselőház között összekötő szerepet betöltő bizottmány miként alakult honvédelmi bizottmánnyá. Ezt az együttest a toborzóútjáról rövid időre visszatért Kossuth „iktatta be" felelős új szerepkörébe, de távozása után visszamaradó kollégáinak kellett megbirkózni a főváros védelmének feladatával, valamint az egyre szaporodó egyéb, ugyancsak védelmi intézkedéseket igénylő fejleményekkel. A tényleges intézkedések kezdetétől Kossuth október 7-iki visszatéréséig eltelt rövid időszakról, a bizottmány nap mint nap folytatott tevékenységéről eddig feldolgozás nem született. A Kossuth Lajos Összes Munkái XIII. kötetében a vonatkozó időszakra Kossuth távollétében pedig érthetően viszonylag kevés a közölt dokumentum. Mindezek indokolják az alábbi összefoglalót. Az első intézkedések Az országgyűlés szeptember 27-én délelőtt tartott ülésén Jellacic elfogott postájának legfontosabb leveleit ismertették, amikor Pázmándy bejelentette, hogy 1 A részletekre Id. Urban Aladár: A Honvédelmi Bizottmány megválasztása, 1848 szeptember 16-21. (a továbbiakban: Urbán, A Honvédelmi Bizottmány). Hadtörténelmi Közlemények 2001/2-3. 361-385.