Századok – 2002

Tanulmányok - Urbán Aladár: Bizottmány a haza védelmére; a rend és béke fenntartására IV/741

742 URBÁN ALADÁR a miniszterelnök „a hat tagú bizottmánnyal akar értekezni, mivel rendkívüli hírek érkeztek hozzá". Az elnök ekkor az ülést egy órára felfüggesztette, majd az újból megnyíló ülésen bejelentette, hogy a ház bizottmányban (zárt ülésben) folytatja munkáját. Itt ismertették a nádor két levelét, amelyek szerint a király Vay Miklóst miniszterelnöknek nevezte ki (vagyis mellőzték a nádor által felterjesztett Batthyányi), s egyidejűleg Lamberg Ferenc altábornagy, pozsonyi dandárparancsnokot a király minden az országban állomásozó fegyveres erő élére állította. A kinevezések az 1848:111. tc. értelmében törvénytelenek voltak, mivel hiányzott róluk a miniszteri ellenjegyzés. Batthyány azonban azt remélte, hogy Lamberg megállíthatja a horvátok előnyomulását, ezért hajlandó volt a kinevezést ellenjegyezni, vagyis törvényesíteni. Mivel a nádortól kapott értesítés szerint — amelyben a főherceg közölte nádori tisztségéről való lemondását is — Lamberg a sereghez készül, Batthyány a vele való találkozás érdekében 27-én a kora délutáni órákban a martonvásári táborba utazott. Tervei szerint másnap délelőtt tért volna vissza, s azt kérte a bizottmány tagjaitól, hogy távollétében a ház ne tartson ülést.2 Az országgyűlés radikális képviselői nem osztották Batthyány bizakodását és veszedelmesnek tartották Lamberg küldetését. Mivel tudni lehetett, hogy Kossuth Szolnokon van, Madarász László néhány képviselő kíséretében délután vonattal Kossuthért ment, aki eközben egy másik szerelvénnyel Pest felé tartott. A találkozás baj nélkül esett, s a két politikus együtt tért vissza a fővárosba. Itt kezdeményezésükre 31 képviselő a ház elnökét rendkívüli ülés tartására kényszerítette. Az este tízkor kezdődött nyilvános ülésen először Madarász ismertette a nádor levelével együtt érkezett királyi manifesztumot Lamberg kinevezéséről, majd Kossuth terjesztette elő az időközben már előkészített határozati javaslatot. Ez megtiltotta Lambergnek, hogy ellássa főparancsnoki tisztét, mivel megbízatása miniszteri ellenjegyzés nélkül érvénytelen. Egyben eltiltotta a katonai és polgári hatóságokat attól, hogy parancsot vagy utasítást fogadjanak el a királyi biztostól. A határozat értelmében annak szövegét a miniszterelnöknek és a honvédelmi bizottmánynak kellett közzétennie. A szöveg jóváhagyása után Kossuth kérdésére: „Nem tudom, jól vagyok-e értesülve, hogy a miniszterelnök nincsen Pesten", a megerősítő válaszra kijelentette, hogy a határozat kinyomtatását ezek szerint a honvédelmi bizottmánynak kell intéznie. Kossuth egyben azt is elérte, hogy nem választották meg azokat a képviselőket, akik a határozatot eljuttatják a hadsereghez. Azoknak a kiválasztását is a bizottmányra bízták azzal, hogy „a háznak akérmellyik tagja, kit e végett felszólítand a bizottmány, a megbízást rögtön elfogadni kötelességének tartsa"3. így a „hattagú bizottmány" szeptember 27-én éjjel Kossuth előterjesztésének szavai szerint először szerepelt mint honvédelmi bizottmány. 2 A nádor leveleit ld. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai (a továbbiakban: Batthyány iratai) S.a.r. Urbán Aladár Bp. 1999. 1593-1595. Az elmondottakra ld. még Urbán Madár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Bp. 1986. 703-715. Az országgyűlésen történtekre: Közlöny 1848 szept. 29/111/570. 3 Madarász előterjesztésére és Kossuth határozatai javaslatára ld. a Közlöny fent id. számát; Kossuth Lajos Összes Művei (KLÖM) XIII. S.a.r. Barta István. Bp. 1952. 43. Áz ülés jkvére: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés, (a továbbiakban: Népképviseleti ogy.) S.a.r. Beér János -Csizmadia Andor. Bp. 1954. 254-255.