Századok – 2002
Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637
654 SZILI SÁNDOR hőstettéről: az atamán azért vonult Kaslik ellen, hogy Isten és a cár előtt megváltsa bűneit.11 0 A második rész a „Szibériai Cárság" rövid geográfiai és néprajzi leírása. A felsorolt bennszülött csoportok között találhatóak a közép-szibériai tunguzok, a kelet-szibériai jakutok, sőt az Ohotszki-tenger partján élő giljákok11 1 is, de hiányoznak a Bajkáltól az Amurig terjedő térség őslakói. A szibériai témakör szerepeltetése a kronográfiában arra enged következtetni, hogy készítője az orosz történelem egyetemes jelentőségű fejezetei között tartotta számon az „észak-ázsiai Újvilág" birtokbavételét.11 2 *** Alekszej Mihajlovics uralkodása idején (1645-1676) megnőtt az udvar érdeklődése a történetírás iránt. Moszkva arra készült, hogy politikai realitássá változtassa Bizánc spirituális örökségét és egy közös birodalomba integrálja az ortodox felekezetű országokat.11 3 Nyikon pátriárka teokratikus törekvése, illetve a cár „nyugatos" elemeket ötvöző neveltetése egyaránt közrejátszott abban, hogy a historiográfia szerepe felértékelődött. Az orosz-kínai kapcsolatok élénkülésével megszaporodtak a katonai célú térképészeti munkálatok Szibériában. Az ezüst és vasérc lelőhelyek felkutatására irányuló erőfeszítések is a szubkontinens fontosságát jelezték. Az „1652-es gyűjteményes évkönyv" (Szvod 1652 goda) a pátriárkái hivatalban készült abban az időszakban, amikor Nyikon és a cár együttműködését még nem zavarták meg disszonáns hangok. A kódex áttekintést nyújt az orosz történelem legfontosabb eseményeiről a szlávok kelet-európai szétrajzásától kezdve egészen Nyikon pátriárkává választásáig. Összeállítója különös figyelmet szentelt a 16. sz. végi - 17. sz. eleji polgárháborús időszaknak. Az ábrázolás során gondosan ügyelt a Romanovok dinasztikus érdekeire, de vitatta a világi hatalom primátusát az egyházi felett.114 Az „1652-es gyűjteményes évkönyv" elbeszélése Szibéria meghódításáról terjedelmesebb, mint az „Új évkönyv" azonos témájú fejezetei és lényegében megegyezik a „Rumjancev-évkönyv B-változatának" szövegével.11 5 Alekszandr 110 „Jermak zse, uznav szvojo pred Bogom szogresenyije i pred carjom szvoju vinu, nacsa pomisljatyi о szebje, kako bi im izbityi ot carszkovo gnyeva... szlavimij Bog... vidja ih ot zlavo obicsaja na dobrij pretvoijajuscsihszja, umiloszergyiszja nad nyimi, vlozsi v szerdce ih blagaja, umiszlisa ubo ityi v Szibirszkoje carsztvo na beszermenszkavo carja Kucsjuma" In: Izbornyik szlayjanszkih i russzkih szocsinyenyij i sztatyjej vnyeszjonnih v hronografi russzkoj redakcii. Szobrai i izdal A. [Ny.] Popov. Prilozsenyije к Obzoru hronografov russzkoj redakcii. Moszkva, 1869. 399. A Jermak halálát leíró sorok nagyon hasonlítanak a „Sztroganov-évkönyv" vonatkozó részére: , jakozse glagoljut nyecii, voszprjanuv ot szna szvoeju, vigye tovariscsej szvoih ot vrag ubivajemih, pobezse v sztrug, i nye mozse doityi, i utope". (Uo. 401.) 111 Uo. 401. 112 Az oroszországi kronográfiák közül az ún. „második szerkesztésű" (1617) beszámolt Kolumbusz fölfedezéséről és a „vad népekről". In: Prilozsenyije к obzoru hronografov russzkoj redakcii. 175-178. 113 Zsivov V. M. - Uszpenszkij B. A.: Car i Bog. Szemiotyicseszkije aszpekti szakralizacii monarha v Rosszii. In: Jaziki kulturi i problemi perevegyimosztyi. Moszkva, 1987. 62-63. 114 Naszonov A. Ny.: Isztorija russzkovo letopiszanyija XI - nacsala XVIII veka. (Ocserki i isszledovanyija). Moszkva, 1969. 483-484. 115 PSZRL. t. 36. cs. 1. 5.
