Századok – 2002
Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637
SZIBÉRIA A KORA ÚJKORI OROSZ TÖRTÉNETÍRÁSBAN 653 siettek, hogy levélben majd személyesen is tájékoztassák IV Ivánt az örvendetes hírről. Hálából a cár újabb sólelőhelyek birtokjogát adományozta nekik és ideiglenesen rájuk bízta a prémadó begyűjtését - fejeződik be az elbeszélés.10 1 A „Sztroganov-évkönyv" nem vált széles körben ismertté, ezért nem tudott érdemi befolyást gyakorolni a 17-18. századi orosz történetírásra.10 2 A megszületése mégis jó szolgálatot tett az örökösöknek. A família feje 1672-ben kérte az uralkodótól, hogy erősítse meg azon jogaiban, melyeket az elhunyt családtagok leszármazottjaként élvezett. A beadvány egyik passzusa a „Sztroganov-évkönyv" sorait felidéző10 3 érvekre hivatkozott: „A múlt... években, Ivan Vasziljevics cár és nagyfejedelem idején... dédatyám kozákokat és atamánokat hívott a Volgáról... a birtokaira.... sok fegyverest fölfogadott Jermak és társai támogatására és az egész seregnek segítséget nyújtott. Pénzt, ruhát, tűzfegyvert, lőport, ólmot, és a hadakozáshoz szükséges mindenféle felszerelést adott a saját készleteiből. Udvari szolgálói közül nyomkeresőket küldött velük a szibériai városokhoz... dédatyám igyekezetéből és gondoskodásával, és azzal, amit adott, a Szibériai államot elfoglalták..." 104 Alekszej Mihajlovics cár oklevele, melyet Grigorij Dmitrijevics Sztroganov kérvényére válaszul bocsátott ki 1673-ban, csaknem szó szerint megismételte a fenti idézetet.10 5 Az udvarban többé nem vonták kétségbe a Sztroganovok lojalitását és áldozatvállalását Szibéria meghódítása kapcsán. A 17. századi Oroszországban rendkívüli népszerűségnek10 6 örvendtek a különféle „kronográíiák", azaz a bizánci mintára készített, délszláv, nyugat-európai, és orosz forrásokból kompilált „világtörténetek". Elterjedésüket a lengyel kulturális hatás segítette elő. A lefordított Marcin Bielski-féle világkrónika részeként 1584-ben megjelent az első orosz nyelvű kozmográfia is.10 7 A különböző szerkesztésű „világtörténetek" közül azt a típust, melyben az orosz tematika dominál, „specifikus összetételűnek" (hronografi oszobovo szosztava) nevezi a szakirodalom. Ez utóbbiak nem kerültek be a kódexmásolási munkálatok fő áramlatába és többnyire egyetlen példányban maradtak fönn.10 8 Szibériában a kronográfiák voltak a legelterjedtebb historikus művek a 17. sz. folyamán.10 9 Két, 1645 körül keletkezett másolatban ismert az a „specifikus összetételű" kronográfia, amelynek orosz fejezeteit a „Fokozatok Könyve" mintájára készítette ismeretlen szerzője. A „17. fokozatban" (IV Ivan uralkodása) egy Szibériáról szóló, kétrészes szöveget helyezett el. Az első rész elbeszélés Jermak 101 Uo. 29-30., 45. 102 A „Sztroganov-évkönyv" jelentőségére Nyikolaj Karamzin hívta fel a tudományos élet figyelmét. In: Isztorija Goszudarsztva Rosszijszkovo. t. IX. 1821. 231. (Szövegét Grigorij Szpasszkij publikálta először 1821-ben.) 103 Andrejev A. I.: Ocserki. Vip. 1. 210. 104 DAI. t. VI. Szankt-Petyerburg, 1857. 261. 105 A forrás egy 1692-es adománylevél részeként, átiratban maradt fenn. Legújabb közlése Andrejev A. R.: Sztroganovi. (Enciklopegyicseszkoje izdanyije). Moszkva, 2000. 303. 106 Popov A. Ny.: Obzor hronografov russzkoj redakcii. Vipuszk 1. Moszkva, 1866. III. 107 Popov A. Ny.: i. m. Vipuszk 2. Moszkva, 1869. 216.; Niederhauser Emil: A történetírás története Kelet-Európában. Bp., 1995. 31. 108 Popov A. Ny.: i. m. Vip. 2. 230. 109 Romodanovazkaja Je. K: Russzkaja lityeratura v Szibiri. 24.
