Századok – 2002
Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637
652 SZILI SÁNDOR esetében megállapított díjtétel kétszeresének megfizetésével büntette.9 1 Az északi háborúban (1700-1721) Grigorij Sztroganov két fregattot szerelt fel saját költségén. Fiait I. Péter báróvá emelte, leszármazottaik elnyerték a grófi címet. Az 1630/40-es években a Sztroganovok nagy figyelmet szenteltek a családi levéltár rendezésének.9 2 Az ország különböző pontjain fekvő telepeikről és udvarházaikból a szolvicsegodszkajai központba szállított üzleti és magán vonatkozású iratokat az alkalmazottaik gondosan rendszerezték és mutatókkal látták el. Erre a két évtizedre datálható a „Sztroganov-évkönyv" keletkezése is.9 3 A „Sztroganov-évkönyv" (Sztroganovszkaja letopisz) szerzője ismeretlen. A szöveg stiláris fordulataiból ítélve a világi irodalomban járatos, művelt ember lehetett.9 4 Forrásként rendelkezésére állt a családi archívum anyagain kívül — többek közt — a „korai tobolszki évkönyv". Megrendelői azt várták tőle, hogy megörökítse a família „elévülhetetlen" érdemeit a Jermak-expedíció megszervezésében, illetve bebizonyítsa azon vádak „alaptalanságát", melyeket Félelmetes9 5 Iván cár fekete pecsétes oklevelei tartalmaztak. A mű alapkoncepciójának következetes megvalósítása nem nélkülözhette az írói fantáziát. A „Sztroganov-évkönyv" műfaji szempontból elbeszélés (szkazanyije, poveszty). Alkotója ugyanígy definiálta.9 6 A Szibériai Kánság meghódításának történetét a kereskedőcsalád uráli tevékenységére vonatkozó fejezetek foglalják keretbe. Az évkönyv azon oklevelek tartalmi ismertetésével kezdődik, melyekből kiderül, hogy a Sztroganovok a trón engedélyével tartottak magánhadsereget határszéli birtokaik védelmére. Amikor hírül vették Jermak vitézségét, felkérték az atamánt, hogy legyen a segítségükre.9 7 A kozákokat élelemmel és lőfegyverrel látták el. Nyomkeresőket, tolmácsokat, és — saját szolgáikból — erősítést adtak melléjük, majd a csapatot útnak indították a szibériai „szultán" ellen.9 8 A Sztroganovok balszerencséjére a pelimi manysik és a tatárok éppen ezen a napon, de már Jermak távozását követően, támadtak rá Cserdiny erődjére.9 9 A kereskedők nem tudták a védők segítségére küldeni a kozákokat, s ily módon eleget tenni a fenyegető hangú uralkodói parancsnak. Az első adandó alkalommal azonban kinyilvánították alattvalói hűségüket. Iszker elfoglalása után: „Jermak és társai írtak Szemjonnak, és Makszimnak, és Nyikitának, e becsületes embereknek, a telepeikre [arról, hogy] az Úr... kegyelméből Kucsjum szultánt legyőzték, a székvárosát bevették... fiát, Mametkul cárevicset élve elfogták".100 A Sztroganovok 91 Szobornoje ulozsenyije 1649 goda. Tyekszt, kommentarii. Leningrád, 1987. 37. 92 Vvegyenszkij A. A.: i. m. 8-9. 93 Szkrinnyikov R. G.: Szibirszkaja ekszpegyicija Jerraaka. 30-31.; Szolodkin Ja. G.: i. m. 101.; A kézírás alapján Alekszandr Andrejev a 17. sz. második felére teszi a „Sztroganov-évkönyv" megszületésének idejét. In: Andrejev A. I.: Ocserki. Vip. 1. 209. 94 Többek között nem zárható ki Szemjon Sahovszkoj herceg szerzősége sem, akinek nevéhez fűződik néhány korabeli történelmi elbeszélés megalkotása. Sahovszkoj 1621/22-ben Tobolszkban töltötte száműzetését, 1628-ban a jenyiszejszki erődben szolgált, 1647/48-ban Szol Vicsegodszkajában élt. In: Szkrinnyikov R. G.\ Szibirszkaja ekszpegyicija Jermaka. 28-30. 95 Szvák Gyula: Iván, a Félelmetes. Bp., 1985. 12. 96 Szibirszkija letopiszi. 4., 45., 46. 97 Uo. 8. 98 Uo. 10-11. 99 Uo. 13. 100 Uo. 29.
