Századok – 2002
Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637
SZIBÉRIA A KORA ÚJKORI OROSZ TÖRTÉNETÍRÁSBAN 649 Gyarlóságuk azonban megbosszulta magát. Szibéria valódi meghódítása az uralkodó bölcsességének és a kormánycsapatok hozzáértésének köszönhető.7 3 A 17. században az „Új évkönyv" lett az egyik legismertebb és legnagyobb hatású historikus mű Oroszországban.7 4 Jelentős befolyást gyakorolt az elkövetkező évtizedek történeti irodalmára. Filaret pátriárka halála (1633) után enyhült a trón kérlelhetetlen szigora a szabad kozáksággal szemben. Nyektarij, Szibéria újonnan megválasztott érseke minden befolyását latba vetette az udvarnál.7 5 Az uralkodó és a főpapi zsinat 1636. február 16-án az egész országra kiterjedő hatállyal engedélyezte Jermak és elesett bajtársai nevének említését az ortodox hitért vértanúhalált szenvedett mártírok között.7 6 Nyektarij ezzel a sikerrel a háta mögött érkezett Tobolszkba. Azonnal utasítást adott egy alkalomhoz illő mű elkészítésére, melynek a szibériai egyházmegye megnövekedett jelentőségét kellett tükröznie. A feladatot Szawa Jeszipov, az érseki hivatalt vezető szerzetes sebtében elvégezte. Az utolsó sorokat 1636. szeptember 1-én vetette papírra. Az alapszerkesztésű „Jeszipov-évkönyv" (Jeszipovszkaja letopisz osznovnoj redakcii) az első fennmaradt történeti elbeszélés Jermak hőstettéről, amely az Urálon túl keletkezett. Aprólékos műfaji és stilisztikai elemzése Jelena Romodanovszkaja nevéhez fűződik.7 7 A kutatónő szerint a szerzetes azért nevezte munkáját „évkönyvnek", mert jelezni kívánta, hogy az országrész teljes históriáját (valamennyi releváns ismeret összefoglalását, nem pusztán valamely történelmi periódus vagy esemény feldolgozását) nyújtja az olvasónak.7 8 Központi témája Szibéria meghódítása és lakóinak megkeresztelése. A kompozíció hármas tagolású, amihez egy „függelék" csatlakozik.7 9 A bevezetésből megismerjük Szibéria földrajzi elhelyezkedését, őslakosait, a mohamedánok letelepedésének történetét, megtudjuk, hogy Kucsum cár „gőgjével" és „büszkeségével" kivívta maga ellen Isten haragját. (A „gőgös uralkodó" megbüntetése népszerű motívum a régi orosz 73 Az „Új évkönyvben" előforduló utalást a Sztroganovok aktív közreműködésére („Makszim Sztroganov hívására elmenekült 600 ember") egyes kutatók interpolációnak tartják (Andrejev A. /.: Ocserki po isztocsnyikovegyenyiju Szibiri. Vip. 1. 211.; Gyergacsova-Szkop Je. /.:. Iz isztorii Urala i Szibiri XVII v. 141-142.), mások viszont az eredeti szöveg részének. (Romodanovszkaja Je. К.: Letopisznie isztocsnyiki о pohogye Jermaka. 25.; Szknnnyikov R. G.: Szibirszkaja ekszpegyicija Jermaka. 191.) A Sztroganovok szerepének jelentősége a hódítás előkészítésében mindenképpen elsikkad az „Új évkönyv" konceciójában még akkor is, ha az említett sorok a mű keletkezésekor (és nem utólag) kerültek a szövegbe - Sz.S. 74 Szolodkin Ja. G.\ i. m. 67-68. 75 Szkrinnyikov R. G.: Szibirszkaja ekszpegyicija Jermaka. 22.; Nyektarij, Alekszej Mihajlovics cárevics keresztapja volt. A tobolszki érseki cím elnyerése előtt a sztolobnyai Nyil-monostor (Nyilova Sztolobenszkova pusztiny) apátja. A monostor védnökei, illetve Nyektarij patrónusai között olyan jeles személyiségeket találunk mint Iván Nyikitics Romanov bojár (Filaret pátriárka testvére), Borisz Mihajlovics Likov bojár (Mihail Fjodorovics cár nagynénjének, Nasztaszja Nyikityicsnya Romanovának a férje), valamint az irodalmi munkásságáról nevezetes Iván Mihajlovics Katirev-Rosztovszkij herceg, aki Mihail Fjodorovics cár nővérét, Tatyjánát vette nőül. (Romodanovszkaja Je. К.: Russzkaja lityeratura v Szibiri. 58., 62.) 76 Szibirszkija letopiszi. 353.; Bahrusin Sz. V.: Naucsnie trudi. t. III. es. 1. 20. 77 Romodanovszkaja Je. К.: Russzkaja lityeratura v Szibiri. 69-125. o. 78 Uo. 80-82. 79 Uo. 80.
