Századok – 2002

Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637

648 SZILI SÁNDOR de mások, akár a farkasok, szétfutottak. Közülük hatszáz ember Makszim Sztro­ganov hívására a Volgán menekült fölfelé. Vezetőik között volt egy atamán, akit Jermaknak szólítottak, és sok más atamán is.... eljutottak... a Sztroganov birto­kokig. Ott kifaggatták a helybéli embereket, hogy mely állammal határos az a föld. Azok azt felelték, hogy a Szibériai Cárság, melyben Kucsjum cár lakik, nincs messze onnan.... (a kozákok - Sz.S.) elmentek a földvárig, ahol Kucsjum cár élt... és Isten akaratából a Szibéria Cárságot elfoglalták... Ekkor Jermak... ötven kozá­kot küldött a jó hírrel Moszkvába a cárhoz, de Iván Vasziljevics cár már elhunyt, maga [Jermak] pedig elkezdé hódoltatni az egész szibériai földet és sok más or­szágot... Akik nem engedelmeskedtek, azokat foglyul ejtette és megölte. Fjodor cár, az uralkodó, a jó hírt hozókat megjutalmazta, és visszaküldte velük vajdáit... Jermakhoz... nagy adományokkal.... ... Hír érkezett a vajdákhoz és Jermakhoz, hogy buharaiak jönnek Szibirbe kereskedni. Jermak magához vett vagy másfélszáz embert... és elébük ment a Vohaj (Vagaj - Sz.S.) folyóig... elaludtak és egyetlen strázsát sem állítottak... Kucs­jum cár pedig... Jermakot és a kozákokat mind megölte... Ivan Gluhov vajda és az (életbenmaradt - Sz.S.) kozákok megijedtek... Moszkvába jöttek... Fjodor cár nem haragudott rájuk, azon nyomban odalküldte hadvezéreit... fegyveresekkel... [akik] megépítették az első várat Szibériában, Tyjumenyt,... a Tobol és az Irtis torkolatánál felállítottak egy erődöt, minek a Toboleszk nevet adták, és abban a Szibériai Cárságban ma ez a székváros. Mostanra a Szibériai Cárságban sok e­rősséget emeltek".69 Az „Új évkönyv" szerzője azt kívánta bemutatni, hogy IV Iván és Mihail Fjodorovics törekvései az egyeduralom kiépítésére egy és ugyanazon folyamatba ágyazódnak, melyet a polgárháborús zavargások csak átmenetileg tudtak hátrál­tatni. Hatásos kezdésnek látszott az elbeszélést Szibéria meghódításával indíta­ni.7 0 A krónikás elsősorban az ún. „korai tobolszki évkönyvhöz" fordult. Azokat a részleteket kölcsönözte onnan, melyeket az ország és a Romanov-ház szempont­jából fontosnak tartott. Az „Új évkönyv" koncepciója szakítást jelentett a korábbi hivatalos állás­ponttal. Jermakot és elesett bajtársait 1622 óta vértanúként tisztelték Tobolszk­ban.. Kanonizációjukhoz Filaret nem járult hozzá, de többé nem lehetett egysze­rűen csak hallgatni róluk. Az „Új évkönyv" készítésének munkálataiba bekap­csolódtak a Követi Kormányszék hivatalnokai is,7 1 akik a krónikások rendelke­zésére bocsátották a levéltár 1626-os tűzvész után megmaradt iratanyagát. A IV Iván-korabeli oklevelek az állam érdekeit veszélyeztető útonállóknak festették le Jermak cimboráit. Ez a megítélés beleillett a szabad kozákokról a „zavaros idő­szak" után kialakított képbe.72 Az „Új évkönyv" szerint az atamán bandája a felelősségre vonás elől menekült Szibériába. A felségáruló kozákok Iszkerben ki­vívott diadaluk után önként fejet hajtottak a cár előtt, amiért bocsánatot nyertek. 69 PSZRL. t. XIV (Pervaja polovina.) Szankt-Petyerburg, 1910. 33-34. 70 Vovina V. G.: i. m. 69. 71 Cserepnyin L. V.: i. m. 92., 96. 72 Szkrinnyikov R. G.: Szibirszkaja ekszpegyicija Jermaka. 174. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom