Századok – 2002
Közlemények - Szili Sándor: Szibéria meghódításának koncepciói a kora újkori orosz történetírásban (16. sz. vége – 18. sz. első negyede) III/637
648 SZILI SÁNDOR de mások, akár a farkasok, szétfutottak. Közülük hatszáz ember Makszim Sztroganov hívására a Volgán menekült fölfelé. Vezetőik között volt egy atamán, akit Jermaknak szólítottak, és sok más atamán is.... eljutottak... a Sztroganov birtokokig. Ott kifaggatták a helybéli embereket, hogy mely állammal határos az a föld. Azok azt felelték, hogy a Szibériai Cárság, melyben Kucsjum cár lakik, nincs messze onnan.... (a kozákok - Sz.S.) elmentek a földvárig, ahol Kucsjum cár élt... és Isten akaratából a Szibéria Cárságot elfoglalták... Ekkor Jermak... ötven kozákot küldött a jó hírrel Moszkvába a cárhoz, de Iván Vasziljevics cár már elhunyt, maga [Jermak] pedig elkezdé hódoltatni az egész szibériai földet és sok más országot... Akik nem engedelmeskedtek, azokat foglyul ejtette és megölte. Fjodor cár, az uralkodó, a jó hírt hozókat megjutalmazta, és visszaküldte velük vajdáit... Jermakhoz... nagy adományokkal.... ... Hír érkezett a vajdákhoz és Jermakhoz, hogy buharaiak jönnek Szibirbe kereskedni. Jermak magához vett vagy másfélszáz embert... és elébük ment a Vohaj (Vagaj - Sz.S.) folyóig... elaludtak és egyetlen strázsát sem állítottak... Kucsjum cár pedig... Jermakot és a kozákokat mind megölte... Ivan Gluhov vajda és az (életbenmaradt - Sz.S.) kozákok megijedtek... Moszkvába jöttek... Fjodor cár nem haragudott rájuk, azon nyomban odalküldte hadvezéreit... fegyveresekkel... [akik] megépítették az első várat Szibériában, Tyjumenyt,... a Tobol és az Irtis torkolatánál felállítottak egy erődöt, minek a Toboleszk nevet adták, és abban a Szibériai Cárságban ma ez a székváros. Mostanra a Szibériai Cárságban sok erősséget emeltek".69 Az „Új évkönyv" szerzője azt kívánta bemutatni, hogy IV Iván és Mihail Fjodorovics törekvései az egyeduralom kiépítésére egy és ugyanazon folyamatba ágyazódnak, melyet a polgárháborús zavargások csak átmenetileg tudtak hátráltatni. Hatásos kezdésnek látszott az elbeszélést Szibéria meghódításával indítani.7 0 A krónikás elsősorban az ún. „korai tobolszki évkönyvhöz" fordult. Azokat a részleteket kölcsönözte onnan, melyeket az ország és a Romanov-ház szempontjából fontosnak tartott. Az „Új évkönyv" koncepciója szakítást jelentett a korábbi hivatalos állásponttal. Jermakot és elesett bajtársait 1622 óta vértanúként tisztelték Tobolszkban.. Kanonizációjukhoz Filaret nem járult hozzá, de többé nem lehetett egyszerűen csak hallgatni róluk. Az „Új évkönyv" készítésének munkálataiba bekapcsolódtak a Követi Kormányszék hivatalnokai is,7 1 akik a krónikások rendelkezésére bocsátották a levéltár 1626-os tűzvész után megmaradt iratanyagát. A IV Iván-korabeli oklevelek az állam érdekeit veszélyeztető útonállóknak festették le Jermak cimboráit. Ez a megítélés beleillett a szabad kozákokról a „zavaros időszak" után kialakított képbe.72 Az „Új évkönyv" szerint az atamán bandája a felelősségre vonás elől menekült Szibériába. A felségáruló kozákok Iszkerben kivívott diadaluk után önként fejet hajtottak a cár előtt, amiért bocsánatot nyertek. 69 PSZRL. t. XIV (Pervaja polovina.) Szankt-Petyerburg, 1910. 33-34. 70 Vovina V. G.: i. m. 69. 71 Cserepnyin L. V.: i. m. 92., 96. 72 Szkrinnyikov R. G.: Szibirszkaja ekszpegyicija Jermaka. 174. o.
