Századok – 2002

Közlemények - Molnár Máté: Az európai integráció szövetségi tervezetei I/57

64 MOLNÁR MÁTÉ I szerek egymással való szembenállását is kifejezte. E két elv egy keretben létezését Proudhon lehetetlennek tartotta.1

5 A federatív jellegű rendszerek közé a Svájci Konfederációt és a Német Szövetséget sorolta Proudhon, és további öt federáció létrehozására látott közvetlen lehetőséget: az itáliai, a skandináv, a dunai, a hispániai (Spanyolország és Portugália) és a Rajnán inneni (cisrhénane), más néven batáv (Belgium, Hollandia, Luxemburg) konföderációk1

6

(egy helyen még a görögöt említi1

7

) eseteiben. Mivel Európa egészét túl nagynak tartotta egyetlen federáció megalkotására, tulajdonképpen e részfederációk konfederációját akarta megvalósítani. így Európa — elképzelései szerint — a federációk federációja lenne, amelyben az azt alkotó federációk kisebb részekből állnának (melyek főleg etnikai alapon különülnének el egymástól). A föderációs szerződésnek Proudhon szerint fenn kell tartania a szerződő államok szuverenitását, területi integritását és állampolgáraik szabadságát. A federáció fő feladata az államok közötti viták elrendezése és a közös fejlődés előmozdítása.1

8

A federáció hatalmi jogosítványai nem múlhatják felül a tagállamokét számukban és jelentőségükben. A tagállamoknak mindig több hatalma és cselekvési szabadsága kell hogy legyen, mint amennyiről lemondanak.1

9

A jogoknak mindig jelentősebbeknek kell lenniük, ha a politikai egységek alsóbb szintjei felé haladunk. Az európai föderációt (és a rész-föderációkat) alkotó államokról feltételezte, hogy alkotmányaik alapvető kérdésekben homogének lennének. így minden államban biztosítani kell a hatalmak elválasztásának érvényesülését, a törvény előtti egyenlőséget és az általános választójogot.2

0

A szövetségből való kilépés lehetősége korlátozott mértékben érvényesülne. Ha egyes államok kilépése a federáció egésze érdekeit sértené, annak joga lenne erőszakkal visszatartani őket (itt két történelmi példára utal Proudhon: az Amerikai Egyesült Államok polgárháborújára 1861-1865-ben, amely a déli államok szecessziója miatt következett be; és az 1847-es svájci polgárháborúra, amelyben a liberálisabb szellemű és többségben levő kantonok legyőzték a hét konzervatív-katolikus kanton által létrehozott külön szövetséget, a Sonderbundot).2

1 Az európai államok által kialakított szövetséget nem tekintette igazi államnak, hanem csak egy laza konföderációnak, amely szuverén, független államokat köt össze egy kölcsönös garanciákkal biztosított szerződéssel. Ez a federatív hatalom annál decentralizáltabb, annál gyengébb, minél több állam a tagja, ellentétben a centralizált államokkal és birodalmakkal, amelyekben a politikai centrum hatalma egyenes arányban nő az alattvalók (lakosság) számának és a birtokolt terület nagyságának növekedésével.2

2

A centralizált államokkal szemben — Proudhon felfogása szerint — a federációk általában a védelmi jellegű külpolitika 15

Proudhon: 149. 16

U.o. 17

U.o.: 335. 18

U.o.:319. 19

U.o.: 324-326. 20

U.o.: 545. 21

Gullo: 43. 22

Proudhon: 320-321.