Századok – 2002
Közlemények - Molnár Máté: Az európai integráció szövetségi tervezetei I/57
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ SZÖVETSÉGI TERVEZETEI 65 megtestesítői. Míg az előbbiek állandó törekvése a hódítás (hiszen ez növeli az uralmon lévők hatalmát), az utóbbiak csak a védekezésre koncentrálnak. Illusztrációképpen Svájc példáját idézi, amely a Merész Károly burgundiai hercegen aratott győzelme (1476) után Európa elsőrangú katonai hatalmává emelkedett, mégis békés, hódításra képtelen és arra nem is törekvő köztársaság maradt.2 3 (E kép kissé idealizált és módosításra szorul: valójában Svájc csak 1515-ben döntött az örökös semlegesség és a háborúktól való tartózkodás mellett, miután az Északdáliát elözönlő francia csapatok a marignano-i csatában legyőzték a milánói hercegséget támogató svájci seregeket. Svájc ekkor mondott le végleg a további északitáliai hódítási szándékairól, amelyeket addig főleg a kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzés megszerzése motivált.) Proudhon elméletében a federáció nemcsak a kül, hanem a belpolitikában is egyensúlyozó szerepet tölthet be. Ellensúlyt képezhet a politikai kormányzat túlzott centralizációja és despotizmusa és a nép túlságosan nekiszabaduló indulatai között. Megakadályozhatja a nép elnyomását a politikai vezetők által éppúgy, mint a saját őrültségei és ambíciói által diktált elhamarkodott döntések meghozását.2 4 Ahogyan a federalizmus érvényesülése a kül- és belpolitikában a hatalmi decentralizációt jelenti, úgy a gazdasági életben annak megjelenése a mutualizmus (kölcsönösség) elvében ölt testet. A mutualizmus a gazdaságban az értékarányos árucsere megvalósulása, amely kizárja a kizsákmányolást és a monopóliumok létét. A decentralizáció a politikában és a mutualizmus a gazdaságban olyan kiegyensúlyozott federáció kialakulását teszi lehetővé, amely képes az állandó fejlődésre.2 5 A federalista politikai-gazdasági rendszer kialakulásának lehetőségét Proudhon nem kötötte meghatározott történelmi körülményekhez. E szerveződési elv tehát térben és időben univerzálisan alkalmazható. Bármely nép bármely korszakban képes lehet a tekintélyuralmi, centralizált rendszerek lerázására, és egy federatív rendszer kialakítására, amely Proudhon felfogása szerint a társadalmak további fejlődésének egyedüli járható útja. II. Az európai államszövetség eszméje II. 1. Az integráció fő elméleti típusai Európa politikai egységének megvalósítására sokféle elképzelés született a történelem folyamán, és létezik ma is. A gyakorlati kísérletek és elméleti-politikai tervezetek változatossága mögött azonban az integráció néhány alapvető típusa figyelhető meg, amelyek egyik lehetséges csoporosítási szempontja az integráció „erőssége", illetve „gyengesége", vagyis az, hogy milyen erős függésbe kerülnek az egyes államok az egységet hordozó politikai szervezettől és egymástól. E szempontból nézve egy teljes elméleti modell a következőképpen alakítható ki: 23 U. o.: 355. 24 U. o.: 348. 25 U. o.: 361-362.
