Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
A „REBELLIS" RÁKÓCZI 613 jelölendő bíróság ne adjon nagyobb hitelt a kapitány vallomásainak, mint az ő szavainak — a levegőben lóg.7 5 Báró Szirmay István volt nádori ítélőmestert június 21-én hallgatták ki. Kijelentette: nem tud semmiféle összeesküvésről, Longuevallal sohasem találkozott, nincs tudomása arról, hogy Rákóczi a francia királynak és hadügyminiszterének írt volna. Megismerné-e Rákóczi írását? — kérdezték tőle. Az igenlő válasz után megmutatták neki az egyik XTV Lajoshoz írt levelet, melynek aláírását Rákóczi nem vállalta. Szirmay szerint a vonalak vastagabbak a szokásosnál, így kétséges, hogy az aláírás Rákóczitól származik-e.7 6 A kihallgatások másnap folytatódtak. VayAdám vallomásának lényege: semmiféle forradalmi mozgalomról vagy szervezkedésről nincs tudomása.7 7 Menegatti János Zakariás alsó-ausztriai származású komornyik öt évig állt Rákóczi szolgálatában. О sem tapasztalt semmit, ami gyanúra adhatott volna okot: írásait ura nem zárta el, az íróasztalán tartotta azokat. Nem tud arról, hogy Rákóczi felkelésen törte volna a fejét.78 Berzeviczy János Adám, Rákóczi apródja sem hallott forradalmi mozgalomról vagy összeesküvésről.7 9 Rákóczi tehát jól számított: társai kitartottak mellette. A vizsgálati foglyok kihallgatásával megbízott Buccellini itt nem tudott eredményt felmutatni. * * * Ezekben a napokban Rákóczi majdnem elvesztette a vele szimpatizáló Gottfried Lehmann kapitányt. A foglyok őrzéséért felelős tiszt lelkiismereti konfliktusba keveredett: nem tudta összeegyeztetni önmagában a szolgálati szabályzat által megkövetelt szigorúságot a Rákóczi iránt érzett rokonszenvvel. Beadta a lemondását. A haditanács június 23-án értesítette Lehmann felettesét: a kapitány lemondását nem fogadták el.80 *** Minden bizonnyal Rákóczi is érezte, hogy írásban benyújtott védekezése erőtlen, ezért más úton, más módszerrel is próbálkozott. Feleségét — akivel kapcsolatban állt — feltehetően ő vette rá arra, hogy folyamodványban kéije a császártól a per magyar törvények szerinti lefolytatását. Rákócziné — aki férje óvadék ellenében történő szabadon bocsátását is szerette volna elérni — indoklásként előadta: ura magyar ember, csakis a magyar törvények alapján vonható perbe. (A kérvény dátum nélküli, feltehetően 1701 júliusában készült.)8 1 75 Bécsújhely, 1701. június 21. Rákóczi Ferenc írásbeli tiltakozása kihallgattatása miatt. Uo. 255-257. 76 Lukinich, 1935. 67-68. 77 Uo. 70. 78 Uo. 70-71. 79 Uo. 71. 80 Uo. 91. 81 Bécs, 1701 július (?). Rákóczi feleségének folyamodványa I. Lipóthoz aziránt, hogy ura megfelelő óvadék ellenében bocsáttassák szabadon, hogy így módjában álljon magyar törvények szerint védekezni. AR I/XI. köt. 175-176.
