Századok – 2002
Közlemények - Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi. „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog” III/599
614 SÍPOS FERENC Longuevalt a kihallgatások után kiengedték látszólagos fogságából; Rákóczi helyzete egyre súlyosbodott. Bár sikerült felépítenie apránként egy kerek, egész történetet arról, hogy neki nem volt semmi indítéka összeesküvést szervezni, a koronatanúnak viszont van indítéka: „szenvedély és bosszú" vezeti, hiszen lopáson érte; Longueval tehát őt megtévesztve megszerezte a megsemmisítésre szánt fogalmazványokat, s azt állítja róluk, hogy azok XIV. Lajoshoz és Barbesieux-höz szólnak, holott ő csak az angol királynak és lord Portlandnak akart írni közbenjárásukat kérve a birodalmi hercegi cím ügyében, melyet bár ő megkapott, de utódaira már nem terjesztették ki, sőt Longueval még egy követutasítást is szerkesztett magának, hogy bizonyítottnak látszódjék a felségárulás vádja; mindez azonban csak kártyavár volt. (Ha Rákóczi nem írt a francia hadügyminiszternek, akkor az miért válaszolt neki? Ha levelei angol méltóságokhoz szóltak, miért franciául fogalmazott? Ha nem tud angolul, egyszerűbb lett volna latinul írni. Rákóczi magyarázatai túlságosan nyakatekertek voltak ahhoz, hogy valószerűeknek hassanak.) 1701. július 6-án készült el a haditanács előadójának, Johann Eilersnek az összefoglaló jelentése a császár számára. A mellékletekkel (bizonyítékokkal) gazdagon felszerelt irat az addig foganatosított kihallgatások (Longueval, Sándor Gáspár, Rákóczi) eredményeit összegzi. És egy új dokumentumra is hivatkozik. A már Buccellini által is ismert öt irathoz még valamilyen úton-módon sikerült megszerezni a letartóztatás elől Lengyelországba menekült Bercsényi Miklós Du Héron varsói francia követhez 1701. május 18-án írt levelét is.82 A bujdosó gróf többek között arra is utalt, hogy XIV. Lajostól vártak segítséget. (Eilers a levelet csaknem teljes terjedelemben idézi.) Az előadó bizonyítottnak látja a felségsértés tényét, s álláspontja szerint ezért Rákóczinak a német birodalomban érvényes büntetőjog előírásai szerint kell bűnhődnie.83 Császári rendeletre augusztus 2-án bizottság alakult (tagjai: gróf Karl Ernst Waldstein főkamarás, gróf Ferdinand Bonaventura Harrach főudvarmester, gróf Julius Fridrich Buccellini udvari főkancellár és Johann Eilers, a haditanács előadója), hogy megvitassa a további teendőket. Hosszas tanácskozásra nem volt szükség, a felkért személyek augusztus 6-i felterjesztésükben úgy ítélték meg, hogy az 1670/167 l-es Zrínyi-Frangepán pert kell mintának tekinteni: rendkívüli bíróság felállítását javasolták birodalmi vagy udvari hatóságok tagjaiból, az eljárás során pedig a birodalmi és a magyar büntetőjog elegyét kell alkalmazni.8 4 *** Rákócziné ezekben a sorsdöntő hetekben semmit sem tudott félje érdekében tenni: 1701. augusztus 8-án szülte meg György nevű gyermeküket. Rákóczi ér-82 Lengyelország, 1701. május 18. Gróf Bercsényi Miklós levele Du Héron varsói francia követhez. Uo. 244-245. 83 Bécs, 1701. július 6. Eilers Jánosnak, a haditanács előadójának összefoglaló jelentése az eddig foganatosított kihallgatásokról. Uo. 155-175. 84 Bécs, 1701. augusztus 6. Az 1701. augusztus 2-án megalakult véleményező bizottság véleményes javaslata a per megindítására s az azzal vonatkozásban álló ügyek elintézésére, Eilers János fogalmazásában. Uo. 177-181.
