Századok – 2002
Közlemények - Makai János: Az óorosz államszervezet jellegének kérdéséhez III/583
AZ ÓOROSZ ÁLLAMSZERVEZET JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ 591 3. Az egyház széles bíráskodási jogkörrel rendelkezett. Kétségtelen, hogy ezt Vlagyimir és Jaroszlav egyházi szabályzatai alapozták meg. A papok természetesen püspöki joghatóság alá tartoztak, azonban akadtak olyan ügyek, amelyekben az egyház világiak felett ítélkezett.5 8 Ily módon a püspöki bíróságok a terhek egy részét átvállalták, egyszersmind csökkentették is a nagyfejedelem hivatalnokainak hatáskörét és a bírságként beszedhető jövedelem nagyságát. 4. A fejedelmi tanácskozások A Bölcs Jaroszlav halálát (1054) követő évtizedekben a nagyfejedelmi hatalom meggyengült, s a Rurik-dinasztia tagjai egyre élesebb harcot vívtak egymással. A déli területeket a kunok betörései fenyegették. Az újabb belháborúk megakadályozása és a külső veszély elhárítása állt az új intézmény, a fejedelmi tanácskozások hátterében. Ezek közül az elsőt 1097-ben Ljubecsben tartották, s a legtekintélyesebb fejedelmek vettek részt rajta.Itt született meg a volosztyok irányításának új elve: hadd birtokolja mindenki saját otcsináját, azaz atyai örökségét. Mindössze annyi történt, hogy rögzítették az addig kialakult hatalmi viszonyokat.59 A trónutódlás otcsinai elvének meghirdetése azonban bonyolult szituációt teremtett a kijevi trón további sorsát illetően, hiszen azt nemcsak Izjaszlav Jaroszlavics, hanem Szvjatoszlav és Vszevolod Jaroszlavics is birtokolta, így fiaik szintén pályázhattak rá.6 0 A határozatokat, a krónikás szerint, minden ember örömmel fogadta, csak az ördög búsult. Az ördög ezúttal Dávid vlagyimiri fejedelem személyében öltött testet, aki megvakíttatta Vaszilko tyerebovli fejedelmet. A ljubecsi gyűlés többi résztvevőjét érzékenyen érintette a hír. Ok voltak azok, akik az ügyben szintén nem vétlen Szvjatopolk nagyfejedelmet határozott fellépésre kényszerítették. Szvjatopolk végül a maga javára fordította a helyzetet, mivel Dávidtól elvette volosztyát (Volhiniát), és saját fiának adta. Közben még arra is kísérletet tett, hogy a megvakított Vaszilko és testvére, Volodar volosztyát (a későbbi Halicsot) megszerezze. A következő fejedelmi tanácskozás (1100, Uvetyicsi) jórészt Dávid helyzetével foglalkozott. A dinasztia rangidős fejedelmei, Szvjatopolk Izjaszlavics, Vlagyimir Monomah, valamint Dávid és Oleg Szvjatoszlavics ridegen bántak a volhiniai Dáviddal. Egykori volosztyától végleg megfosztották és a Vlagyimir városához képest jelentéktelen Dorogobuzst adták neki.6 1 Az 1103. évi dolobszki fejedelmi gyűlés már nem a belső viszályokkal, hanem a kunok elleni harccal foglalkozott. Érdekessége, hogy ezen csak Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem és Vlagyimir Monomah perejaszlavli fejedelem vett részt a dinasztia képiseletében. A druzsinák is jelen voltak, mint ahogyan már korábban Uvetyicsiben is. Abban állapodtak meg, hogy támadást indítanak a kunok ellen, s ezt mazta mindkettőt. A forrásban viszont a Russzkaja Pravda következik. Itt nyilvánvalóan későbbi betoldásról van szó. A novgorodi támogatás fejében más típusú oklevelet képzelünk el. Annak — legalább részben — politikai engedményeket kellett tartalmaznia. 58 Az egyház igazságszolgáltatási jogköréhez: Vernadsky, 206. Stökl, 79. 59 A ljubecsi fejedelmi tanácskozáshoz: PVL. 170-171. 60 Cserepnyin, L. V.: К voproszu о haraktyere i forme Drevnyerusszkovo goszudarsztva sznacsala XIII V (a továbbiakban: Cserepnyin, 1972). Isztoricseszkije zapiszki. T. 89. M., 1972. 361. 61 PVL. 171-182.
