Századok – 2002
Közlemények - Makai János: Az óorosz államszervezet jellegének kérdéséhez III/583
592 МАКА] JÁNOS megüzenték Oleg és Dávid Szjatoszlavicsnak. Oleg nyilván rossz néven vette, hogy nélküle hozták meg a döntést, mert betegségére hivatkozva távol maradt a hadjárattól.6 2 A fejedelmi gyűlések intézménye természetesen nem szűnt meg 1103-ban,63 de talán a fenti események ismertetése is elég ahhoz, hogy helyt adjunk Cserepnyin értékelésének. Eszerint a fejedelmi tanácskozások soha nem fogták át az összes fejedelemséget, összehívásukban nem volt rendszeresség, hatáskörüket nem tisztázták és határozataikat az egyes uralkodók figyelmen kívül hagyhatták.6 4 5. Az egyházszervezet Az óorosz egyház megszervezéséről kevés adattal rendelkezünk, a történészek által kialakított rengeteg koncepció pedig inkább nehezíti, mint segíti a tisztánlátást. A kutatók egy részének véleménye szerint az egyházszervezet már Vlagyimir uralkodása alatt függésbe került a fejedelmi hatalomtól. Ja. Ny. Scsapov azt emelte ki, hogy kezdetben az egyházszervezet ellátását a fejedelem saját anyagi javaiból biztosította, s csak az egyházi földtulajdon kialakulása (a 11. század végétől) és a termelők egyes csoportjainak egyházi joghatóság alá kerülése (a 12. századtól) változtatta meg a püspökségek gazdasági helyzetét, és tette önálló gazdasági szervezetekké azokat.65 Font Márta is az állam anyagi támogatásában látta a függés okát. Konkrétan a Vlagyimir által átengedett tizedet említette.6 6 A szervezeti függés megítélésében már nagyobbak a nézetkülönbségek. George Vernadsky szerint a hittérítés után a fejedelem nem rendelkezett semmiféle előjoggal az egyházirányításban, mert a kijevi metropolita a konstantinápolyi pátriárka felügyelete alá került. A kijevi időszak egyházát lényegében autonóm szervezetnek tekintette. Azt azonban ő is elismerte, hogy a kijevi fejedelmek a püspökök kinevezésébe beleszólhattak.6 7 Ruszlán Szkrinnyikov ugyanazokat a tényeket teljesen eltérő módon értékelte. Szerinte az egyház teljes mértékben a világi hatalomtól függött, s a (kijevi) fejedelem az egyházi tisztségekkel saját belátása szerint rendelkezett. Annyit azért elismert, hogy a legmagasabb hivatalokba való kinevezésnél a fejedelemnek szüksége volt három püspök beleegyezésére.68 Ahhoz, hogy az egyháznak a politikai egységhez való viszonyát bemutassuk, magának az egyháznak a helyzetét kell megvizsgálnunk. A keresztény hit vajon mennyire gyorsan terjedt a lakosság körében, s hogyan haladt az egyházmegyék kiépítése? A kereszténység terjesztése — mint ismeretes — Vlagyimir Szvjatoszlavics uralkodása idején kezdődött. Erőszakos eszközei régóta köztudottak. A hittérítés a városokban viszonylag gyors eredményeket hozott, a vidék lakossága viszont még évszázadokig őrizte régi hitvilágát, illetve keresztény elemekkel kom-62 PVL. 183. 63 Vernadsky, 181. 64 Cserepnyin, 1972. 377. 65 Scsapov, Ja. Ny.: Cerkov i sztanovlenyije drevnyerusszkoj goszudarsztvennosztyi. Voproszi isztorii, 1969/11. 56-57, 59, 62. 66 Font, 1988. 40. 67 Vernadsky, 178, 204-205. 68 Szkrinnyikov, 98. Nem világos, hogy mit ért a szerző legmagasabb hivatalok kifejezés alatt a metropolita hivatalán kívül.
