Századok – 2002
Kisebb cikkek - Grzesik Ryszard: Megjegyzések a középkori lengyel krónikákban és évkönyvekben említett magyarokról II/485
KÖZÉPKORI LENGYEL KRÓNIKÁK A MAGYAROKRÓL 491 jó száz esztendeje, hogy Oswald Balzer felhívta a figyelmet arra, hogy itt a krónikás különböző időből származó információkat gyúrt egybe: részben a 13. század elejéről, Ferdeszájú Boleszló és a Halicsért folyó magyar-lengyel rivalizálás idejéből, ami az 1214 őszén kötött szepesi szerződés is jól datál.35 Lengyel évkönyvekből egyébként jól ismertek azok a tervek, amelyek Boleszló Judit nevű leánya és a magyar király fia házasságára vonatkoztak.3 6 Ami az évszázaddal későbbi szepesi találkozót illeti, azok a rutén forrásokból ismertek, amik egyedüli forrásként feljegyezték a lengyel területi nyereséget.3 7 Andrzej Wçdzki nyomán elképzelhető, hogy a szepesi találkozó alkalmával Lengyelország nemcsak Halics nyugati régyarország Szepességnél húzódó északi határának a kialakulásáról, valamint a Szepesség és Kis-Lengyelország korai kapcsolatára vonatkozó történeti művekről], in: M. Homza és S. Sroka, Stúdie z dejín stredovekého Spisa [Tanulmányok a középkori Szepesség történelméről], Krakow 1998, 20-21, 55-56. 35 О. Balzer: Genealógia Piastów [Piasztok genealógiája], Krakow 1895, 175. 36 Rocznik Traski, p. 832 és Rocznik malopolski [Kis-Lengyelországi Évkönyvek], Kuropatnicki kódex, p. 152: 1136.év ,ßolezlaus dot filiam regis fdio Ungarorum". A Kislengyelországi Évkönyvek három kézirata (Kuropatnicki, Lubin és Königsberg), p. 152, az 1122-1123. évekre vonatkozó bejegyzésben a házassági tervvel fejeződnek be: „Tandem dai filiam nomine Iuditham filio regis Ungarie". A Krakkói Évkönyv, p. 832 megváltoztatja az értelmét: ,ßoleslaus dat filiam regi Ungarorum". VÖ. O. Balzer, Genealógia, 171-179; К Maleczynski, Boleslaw III Krzywousty, 237; К Jasinski: Rodowód pierwszych Piastów [Az első Piasztok leszármazása], Warszawa-Wroclaw [1992], p. 255-260. Nem tudjuk, hogy a házasság miért nem jött létre. Ebben az időben, Ferdeszájú Boleszló 1138.évi halála előtt) fia, III. Mieszko, az Öreg elvett egy magyar hercegnőt, Erzsébetet, talán Álmos leányát (O. Balzer, Genealógia, 163-165) vagy П. Istvánét (K Jasinski, Rodowód, 235-240) vagy mások szerint П. Béláét (Wertner M.: Az Árpádok családi története. Nagy Becskerek 1892, 304-306 ahol tévesen említi Mieszko feleségét Gertrud néven. 37 B. Wlodarski: Polska i Rus 1194-1340 [Lengyelország és Rúsz, 1194-1340], Warszawa 1966,57-66. széhez jutott hozzá, hanem az észak-szepességi podolini területhez is.3 8 Meglehet, hogy a krakkói püspökség arra nyert jogot, hogy a Felső-Poprád völgyében új templomokat emelhessen. Éppen 1235-től veszi kezdetét egy elkeseredett pereskedés a podolini egyház feletti tizedszedési jogot illetően. Maga a vita a ténye, illetve a Római Kúriának Krakkó részére kedvező döntése teljesen egyértelmű.3 9 Magunk határozottan úgy véljük, hogy a 13. században éppen a Podolini terület vált a magyar kitelepülés fő csatornájává, még akkor is, ha a Szt. Kinga által birtokolt szandeci területhez való hozzá csatolása a 13. század második felében rövid életű esemény lehetett.4 0 A 13. század végi krónikás szavai mindenesetre azt mutatja, 38 A Wçdzki: Uwagi nad problemem ksztaltowania siç granicy polsko-wçgierskiej na Spiszu w sredniowieczu na marginesie najnowszych prac J. Benko [Megjegyzések a középkori lengyel-magyar határ alakulásáról a Szepességben, tekintettel Jan Benko legújabb munkáira], Slavia Antiqua 20, 1973, 209. 39 M. Homza: Prehl'ad názorov, passim, ahol jól áttekinti a vitát. A mai szlovák történetírás elveti azt, hogy az északi Szepesség már a korai időkben Lengyelország része lett volna. Erre ld. J. Benko: Osídlenie severného Slovenska [Az Északi-Szepesség betelepülése], Kosice 1985, 143-144; M. Homza, op. cit., passim. Szerintük a podolini terület feletti lengyel uralom csak a 13. század második felében alakult ki, amikor a szandeci hercegnő, Kinga, IV Béla leánya lett. Ezzel szemben a lengyel történészek úgy vélik, hogy a Szepesség már ennél korábban lengyel fennhatóság alá került, vö. S. Sroka: Cirkevny konflikt na Spisi v prvej polovici 14. storocia [Egyházi konfliktus a Szepességben a 14. század első felében], in: M. Homza és S. Smka: Stúdie, 101-107. Itt most nem érintem Szlovákiának Bátor Boleszló idején átmeneti Lengyelországhoz tartozásának a kérdését, ami kétségbevonhatatlannak tűnik. Erre ld. R. Grzesik: Przebieggranicy, 147-166; uő: Malőenstwo Judyty, córki Boleslawa Krzywoustego z Kolomanem czyli о utracie Spiszaprzez Polskç [Judit, Ferdeszájú Boleszló leányának házassága Kálmánnal, vagy miképpen veszett el Lengyelország számára a Szepesség], megjelenés alatt Stará ubovna 700. évfordulójára rendezett konferencia-kötetben. 40 Kinga hercegnő Podolinbeli működésére ld. A. Rutkowska-Plachcinska: S^deczyzna w XIII i XIV
