Századok – 2002

Kisebb cikkek - Grzesik Ryszard: Megjegyzések a középkori lengyel krónikákban és évkönyvekben említett magyarokról II/485

490 RYSZARD GRZESIK tehát Orseolo Péter haláláról őrizhettek meg egy különálló, a magyar történetírás által újabban elfogadni látszó hagyományt, ami szintén talán az ARPd egy kortárs bejegyzésére mehet vissza. Persze nem zárható ki, hogy Zofia Kozlowska-Budkowa-nak van igaza, s az eredeti szöveg valóban I. Andrásra vonatkozott, de a nevét nem említette meg. A Krakkói Evkönyvek szöveghagyományának egy későbbi pontján, valamikor a 12. vagy 13. században bővülhetett a „rex Hungarie obiit" mondat Péter nevével. Péter neve ugyanis előfordul Anonymus Gallus krónikájában is, aki azt vagy az ARPd-ből kölcsönözte vagy Magyarországi-ól szerzett tudomást róla.27

E krónika nagy szimpátiával ír Péterről, aki kiszabadította I. Megújító Kázmért, akit még Szent István vetett fogságba. Péter kapcsán említi meg annak a rejtélyes Bazoarium helyen való bazilika építését.28 A kutatók leginkább a Péccsel való azonosításra hajlanak,2

9

noha akadtak a Bor-1011-1059. Újabban Kristó Gy. - Makk E: Az Árpádház uralkodói. Budapest 1996, 59; Szegfű L.: Péter, magyar király, in: Korai magyar történeti lexikon (9-14 század). Főszerk. Kristó Gy Bp. 1994, 544. 27

Rkk, p. 49,123. jegyz. így érvelt W. Drelicharz: Zródla i autor Rocznika Sçdziwoja. Z dziejów kultuiy historycznej duchowienstwa wielkopolskiego w XV wieku [A 15. századi Nagylengyelországi papság történeti műveltségéről], Nasza Przeszlosc, 80, 1993, 135. 28 Gallus, I 18, p. 41-42: „Quo de hoc vita migrante, Petrus Ueneticus Vngarie regnum recepit, qui ecclesiam sancti Petri de Bazoario inchoavit, quam nullus rex ad modum inchoationis usque hodie consumavit". 29 A F. Kollár: Históriáé diplomaticae iuris patronatus Apostolicorum Hungáriáé Regum libri très, Vindobonae 1762; M. Plezia, Krónika Galla, 160; К Maleczynski, in: Gallus, p. 41, 12.jegyz.; Györffy Gy., in Budapest története az őskortól az Arpád-kor végéig. Főszerk. Gerevich L. Budapest 1973, 267. 30

A. Bielowski, MPH, l.köt., Lwów 1864, p. 414 6. jegyz. 31

G. Labudcu Bazoar Anonymus Gallus króni-kájában. Azonosítási kísérlet, Századok 104, 1970 sod-azonosításnak (August Bielowski)30 és a Vác-lokalizációnak (Gerard Labuda)31 is hívei. Mieczyslaw Bednarz a szót oly módon magyarázta, hogy a bazilikának Monte Caprario-i Péter lehetett a védszentje. A caprario szó 'goat, chamois" könnyen bezoar-nak hangozhat. így Gallus nem a templom helyét, hanem annak patrociniumát jegyezte le.32 A 13. század első felére vonatkozó eseményeket jegyzett le a Nagylengyel krónika. Eszerint a Sajó melletti csata után Ferdeszájú Boleszló leányát Kálmánhoz, a magyar király fiához adta hozzá. Leányával adta a szepesi várispánságot, mintegy nászajándékul. Szepesség fejében, ami így a Magyar királyság fennhatósága alá került, Lengyelország cserébe Halics nyugati, a Przemysl-i területeket szerezte meg. Ez annál is magától értetődőbb lehetett, mivel Kálmán halicsi király is volt.3

3

Az események ilyetén való előadásának valószínűségét többen, legutóbb Martin Homza hangoztatta.3

4

Már 173-177 (lengyelül Studia History czne 12,1969, fasc. 2, 161-170) 32

M. Bednarz, Sanctus Petrus de Bazoario w Kronice Anonima Galla [Sanctus Petrus de Bazoario Anonymus Gallus krónikájában], Studia Histoiyczne 14, 1971, fasc. 3, 429-430. 33

KWP 27.fejezet, p. 39: Jste Boleslaus filiam suam de Ruthena genitam Colomanno regis Ungarorum filio matriminialiter copulavit. Cui nomine dotis castellaniam de Spis quoad viveret possidendam assignavit. Quem Colomanum una cum rege Ungarorum Halliciensibus in regem prefecerat ipsum coronari facientes. Cuius coronacione rex Boleslaus pmut erat credulus per regem Ungarorum dolose cirvumventus castellaniam de Spiss dédit et loco eiusdem castellaniam Premisliensem nomine dotalicii filie sue recepit. Нес autem dolositas fecit origo dissensionum inter Polonos et Ungarns prout in sequentibus patebit. Et sic castellania de Spiss a Polonis alienata per Ungarns usque ad presens fraudulenter detenta occupatur" 34

M. Homza: Prehl'ad názorov na vznik stredovekej severnej hranice Uhorska na Spisí a historickych prac na tému vzájomnych vztahov Spisa a Malopol'ska v najstarsom období [Vélemények Ma-