Századok – 2002
Kisebb cikkek - Grzesik Ryszard: Megjegyzések a középkori lengyel krónikákban és évkönyvekben említett magyarokról II/485
KÖZÉPKORI LENGYEL KRÓNIKÁK A MAGYAROKRÓL 489 Mindkét híradás a Karoling hagyományból származik, s hasonló formában feltűnnek a német, osztrák és svájci évkönyvekben is. Lengyelországba a német évkönyvek közvetítésével jutottak, amiket az elveszett lengyel évkönyvek, az „Annales Regni Poloniae deperditi" (továbbiakban ARPd) hasznosított. Ugyanebből a hagyományból származik további három híradás a magyarok itáliai és németföldi kalandozásáról a 10. század első feléből. Ugyanakkor a lechmezei csatát nem említik.20 Néhány lengyel évkönyv elején I. Mieszko, az első keresztény lengyelországi uralkodó idejéről szóló elbeszélő rész található. Ilyen historiográfiai kompiláció olvasható pl. a Kamieniec-i Evkönyvek elején. Ebben arról értesülünk, hogy Mieszko feleségül vette a cseh hercegnőt, Dobravát és megkeresztelkedett. (ARPdre visszamenő tudósítás). Mieszkónak volt egy Adelhiad nevű leánytestvére, aki pedig a magyar fejedelem, Géza felesége lett. О térítette meg férjét és alattvalóit, s ily módon Szent István az ő gyermekeként született meg. Lampert, krakkói püspökről, a magyar-lengyel vetélkedésről szóló 20 M. G. Kellner: Die Ungarneinfalle im Bild der Quellen bis 1150. Von der „Gens detestanda" zur „Gens ad fidem Christi conversa", München 1997, 161 azt írja, hogy a középkoriak az augsburgi csatát még nem tekintették fordulópontnak. Ez ellen szól, hogy a lengyelnél a cseh évkönyvek, különösen a 12. század második feléből származó Hradec-i és Opatovice-i sokkal több magyar vonatkozású információt őriztek meg, mint a lengyelországiak. Feltehető, hogy a cseh politikai elitben fennmaradt a csatában való cseh részvétel emléke. 21 Részletes elemzése, további példákkal: R. Grzesik: Krónika wçgiersko-polska, 102-125. 22 Rocznik dawny [Korai évkönyvek]: p. 9: 1039 „Stephanus rex obiit"; Rkk, p. 48; Henryków-i cisz-ter évkönyvek (red. В), p. 701; Sçdziwqj-i évkönyvek, p. 873, s.a. 1040. Cf. Rkk, p. 49, 123.jegyz. Több évkönyv szerint Szent István születési éve a 975. év volt.: Kamieniecki Évk., p. 777: „Stephanus rex nascitur"-, Annalium Polonorum fragmentum, ed. W Kçtrzynski, MPH, 6.köt., Krakow 1893, 678: részek a Rómából szerzendő koronáért mind e hagyományból fakadnak. Ezek forrása vitán felül a Magyar-lengyel krónika volt. Ezek Krakkóban a 13 század közepi élénk magyar-lengyel kapcsolatok idején váltak ismertté, amikor ily módon megnőtt a Magyarország iránti érdeklődés. Nem meglepő, hogy a magyar eredetű motívumok ez időtől kezdve váltak a lengyel történeti hagyomány szerves részévé.2 1 A lengyel évkönyvek lejegyzik két 11 századi magyar uralkodó halálát is. Egyikük Szent István,2 2 a másik Péter, akinek elhunytát a krakkói káptalan Évkönyve 1060-ra teszi.2 3 Zofia Kozlowska-Budkowa, az évkönyvek kiadója megjegyzi, hogy nem Péter, hanem András halt meg abban esztendőben. Ismeretes ugyanakkor, hogy a cseh krónikás, Pulkava 1058 körül leírja Schweinfurti Judit halálát. Őt fia, II. Spitihnév űzte el Csehországból Magyarországra, ahol férjhez ment az ottani királyhoz, Péterhez.24 Annak ellenére, hogy Marie Bláhová valószínűtlennek tartja,25 nem zárható ki, hogy Pulkava olyan korábbi hagyományt hasznosított, amiből következhetett, hogy Péter 1055 után is még életben lett volna.2 6 Az évkönyvek „Stephanus rex Ungarie nascitur; eius vita claruit sanctitate et miraculis" (Az ún. Baworowski-i Évkönyvek, kivonat Maciej Miechów-féle 1521-es Krónika borítóján, a 19 században a Baworowski Könyvtárban, Lemberg - Lwów); Krasinskich-i Évk., p. 129; Hemykówi ciszter évk., p. 700. 23 Rkk, p. 49:1060: „Petnis rexHungarie obiit". 24 Pribíka z Radenína receného Pulkavy Krónika ceská [Tradenin-i Pfibik Pulkava-nak nevezett cseh krónikája], ed. J. Emler és J. Gebauer: Fontes rerum Bohemicarum, 5.köt., Praha 1893, p. 48: ,Prefati eciam Spitignei temporibus ducis Boemie, videlicet anno Domini MLVIII, IIII nonas Augusti Juditba, mater Spitignei, quam antea de Boemia eiecerat et que in odium eius Petw, regi Ungarie, nupserat, moritur et in monasterio Lucensi prope Zrwymam, quod ipsa fundaverat, honorifice sepelitur". 25 Kroniky doby Karla IV [TV Károly idejéből való krónikák], Praha 1987, 415, 122. jegyz. 26 Vö. Gy. Györffy: König Stephan der Heilige, Budapest 1988, 222 (index), Péter uralkodási ideje:
