Századok – 2002

Kisebb cikkek - Grzesik Ryszard: Megjegyzések a középkori lengyel krónikákban és évkönyvekben említett magyarokról II/485

KÖZÉPKORI LENGYEL KRÓNIKÁK A MAGYAROKRÓL 487 torica két sorozatában kiadott évkönyvek ket, ahol ma is élnek. A kor Európájában esetében azonban csak néhány példára kedvelt szokás volt a magyarok és hunok voltam kénytelen korlátozni megfigyelé- azonosítása. Ugyanakkor az sem zárható seimet.1

5

ki, hogy az azonosításra magában Magya-A középkori krónikák általában egy rországon került sor a 11. század végén, történeti földrajzi bevezetővel kezdődnek. Ami bizonyos, hogy a 12. század végére A magyarok első említései is ezekhez kap- válik bizonyítottan is a hun-magyar azocsolódnak. Az 1112 és 1115 körül alkotó nosság a magyar nemzeti büszkeség tár-Anonymus Gallus tudatosan tette meg a gyává. Ekkor teszi meg a névtelen magyar magyarokat a lengyelek déli szomszédja- krónikás, Anonymus az azonosságot a ivá. A magyarok vagyis a hunok már régen magyaroknak Pannóniára formált igénye elfoglalták a szlávoktól azokat a területe- jogi bizonyítékának.1

6

Anonymus Gallus Magistri Vincentii Chronicon Polonorum, ed. A. Bielowski, MPH, 2.köt., Lwów 1872, 191-453 mint Mierzwy Dopehiienie [Mierzwa kiegészítése], 283-438; Rocznik franciszkanski krakowski [A krakkói ferencesek évkönyvei], ed. A. Bielowski, MPH, 3.köt., Lwów 1878, 46-52. Most nem érintettem a lengyelmagyar krónikát, amelyet 1230 körül Magyarországon készült alkotásnak tartok, valamint Czarnków-i Jankó (14.század vége) és Jan Dlugosz (15.század második fele) krónikáit. Utóbbi teijedelme miatt egyébként is külön tanulmányt érdemelne. Nem érintettem a hagiografikus forrásokat, amelyek pedig bővelkednek magyarországi eredetű információkban. így például Szent Adalbert „Tempore illó" -legendája a 12 század második feléből beszámol arról, hogy a szent a magyarok központi városában bálványt égetett el, erre, De sancto Adalberte episcopo, ed. W Kçtrzynski, Monumenta Poloniae Historica, 4.köt., Lwów 1884, c. 7, 213; vö. R. Grzesik: Die Ungarnmission des hl. Adalberts, in: ...The Man of Many Devices, Who Wandered Full Many Ways... Festschrift in Honor of János M. Bak, ed. В. Nagy, M. Sebők. Bp. 1999, 234-235; uő: Skí}d wielkopolski hagiograf sw. Wojciecha wiedzial о spaleniu przez Wojciecha poganskiego baiwana na Wçgrzech? [Miként szerzett tudomást Szt. Adalbert-életírója Nagy-Lengyelországban arról, hogy Adalbert bálványt égetett Magyarországon?], megjelenés alatt a Brygida Kürbis-emlékkönyvben. Szent Kinga legendája: Vita sanctae Kyngae ducissae Cracoviensis, ed. W Kçtrzynski, MPH, 4.köt., p. 662-744., Kinga és Szalome legendáinak magyar fordítása jegyzeteimmel in: Legendák és csodák. Szentek a magyar középkorból П. Szerk.: Klaniczay G. - Madas E. Bp. 2001. 118-171. 15

MPH, 2.köt., ed. A. Bielowski, Lwów 1872: Rocznik kamieniecki [Kamieniec/Kamenz-i Évkönyvek], 776-778; R. Traski [Traska-i Évkönyvek], 826-861 (párhuzamos kiadásban a Krakkói Evkönyvekkel); R. Sçdziwoja [A of. Sçdziwôj], p. 871-880; 3.köt., ed. A. Bielowski, Lwów 1878: R. Krasiriskich [Krasinskis-i Évk.], p. 127-133; R. maiopolski [Kislengyelországi Évk.], p. 135-202 (külön megjelent 2,köt., 816-825); R. Sl^ski kompilowany [Szüéziai évkönyszerkesztés], ed. M. Btazowski, p. 657-679; R. cystersów henrykowskich [Henryków/Heinrichau ciszterek évkönyve), p. 699-704; MPH s.n., 5.köt., ed. Z. Kozlowska-Budkowa, Warszawa 1978: R. dawny [Korai Évk.], p. 1-17; R. kapituly krakowskiej [Krakkói káptalan évk.], p. 19-105 [ezután: Rkk]; R. tzw. wielkopolski [ún. Nagylengyel Évk.], p. 223-227; R. krótki [Rövid évk.], p. 229-244; MPH s.n., 6.köt., ed. B. Kürbis. Warszawa 1962: R. kapituly gnieznienskiej 1192-1247 [Gniezno-i káptalan évk.], p. 1-20, R. kapituly poznanskiej [Poznan-i káptalan évk.], p. 21-78; R. swiçtokrzyski [Szentkereszti évk.], ed. A. Rutkowska-Plachcinska, MPH s.n, 12.köt., Krakow 1996; R. miechowski, ed. Z. Budkowa, Studia Zródloznawcze 5, 1960, 119-135. A középkori évkönyvekre vonatkozó kutatásokat legutóbb W Drelicharz tekintette át: Osiqgniçcia i perspektywy badan nad sredniowieczn^ annaüstykq ziemi krakowskiej [A krakkói térség középkori évkönyvei kutatásának helyzete és jövője], in: Tradyçje i perspektywy nauk pomocniczych historii w Polsce. Materialy z sympozjum w Uniwersytecie Jagiellonskim dnia 21-22 pazdziernika 1993 roku Profesorowi Zbigniewowi Perzanowskiemu przypisane [A történeti segédtudományok hagyománya és jövője Lengyelországban], szerk. M. Rokosz, Krakow 1995, 179-194. Máig alapvető: G. Labuda: Gtówne linie rozwoju rocznikarstwa polskiego w wiekach srednich [A középkori lengyel évkönyvek szöveghagyományának fő vonalai], Kwartalnik Historyczny 78, 1971, fasc. 4, 804-839, vázlattal 832.0., amely újra megjelent: G. Labuda, Roczniki polskie [A lengyel évkönyvek], in: Slownik starozytnosci slowianskich [A szláv régmúlt lexikona], 4.köt., Wroclaw - Warszawa - Kraków 1970-1973, 511. 16

R. Grzesik: Krónika wçgiersko-polska. Z dziejów polsko-wçgierskich kontaktów kulturalnych w sredniowieczu [A Magyar-lengyel krónika. A közép-