Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
46 PAPP ISTVÁN Hivatal 1956. december 20-i jelentése szerint.8 7 Ez mindössze egyetlen mondatból áll: „A megyei begyűjtési hivatalok a forradalmi események miatt anyagi kárt nem szenvedtek." A Hevestől délre fekvő megye, Szolnok ehhez képest jelentős kárról számolhatott be 1957. január 5-én. A „forradalmi események által okozott károk" összértéke 17 510 Ft-ra rúgott.8 8 Eltűnt például 2 db írógép, 8 db asztal és 31 db szék. A veszteség rovatba került 600 Ft készpénz és 1 db rádió is. Emellett egy sportkedvelő tolvaj elemelt 1 pingpongasztalt, 4 db ütővel. Csongrád megyéből csupán igen szűkszavú összesítés áll rendelkezésünkre,8 9 amelyet Hódmezővásárhelyen készítettek, 1956. december 14-én. Ez nem foglalkozott a lezajlott események minősítésével, csupán a „berendezésekkel és irodagépekkel kapcsolatban felmerült károkról" beszél. Nem ad tételes jegyzéket, csak a kárösszeget közli: 7404 Ft. A Bács megyei anyagi veszteség ennél nagyobb mértékű volt, 17 320 Ft-ra rúgott. A feljegyzés készítői megállapították azt is hogy „a károk főként a községi begyűjtési csoportoknál keletkeztek." Eltűnt többek között 14 db asztal, 29 db szék, valamint nyoma veszett 1 db néprádiónak és 3 db írógépnek is. Pest megye 1957. január 11-én kelt jelentése „háborús károkról" szólt90 Ezzel a radikális minősítéssel sehol másutt nem találkozunk. A begyűjtési hivatalok kárai jóval nagyobbak voltak a többi megyéhez viszonyítva, a végösszeg 38 736 Ft-ot tett ki. A nagyobb értékű tárgyak közül ki kell emelnünk 7 asztalt, 19 széket, 4 kályhát, 1 motorkerékpárt és 1 biciklit. A lista emellett elképesztő apróságokat is számba vett, például rögzítette 1 szeneslapát, 2 lakat, 5 pohár, 1 hamutartó és 2 tekercs ragasztószalag (!) eltűnését is. A Nógrád Megyei Begyűjtési Hivatal 1956. december 14-i jelentése szerint „álló- és forgóeszközökben ezideig a hivatal kárt nem szenvedett".9 1 A dunántúli megyék közül Komáromban ugyancsak simán átvészelte a begyűjtési hálózat a forradalmi napokat. Hiszen az 1956. december 19-én kelt jelentésben az áll,9 2 hogy a „forradalmi események következtében" sem az álló, sem a forgóeszközökben nem keletkezett kár. Ezzel szemben a szomszédos Fejér igen mozgalmas napokat élt át. Egyrészt itt keletkezett vidéken a legnagyobb kár, a végső összesítésben 45 795 Ft. Másrészt az 1956. december 19-én formába öntött jelentés a „forradalmi események által okozott károkról", valamint betörésekről és rombolásokról szól A szöveg sajnos igen szűkszavú és tömör, így homályban hagyja azt, hogy a rombolásokat a feldühödött tömeg vagy csupán egy-egy magányos ember követte el. Vagyis nem tudjuk, hogy ezek a népharag következményei vagy egy-egy tolvaj szándékos károkozása csupán. A hivatalok kárai között feljegyezték a már megszokott dolgokat (asztalok, székek, irodaszerek). 3 rádió és 49 hanglemez elveszett. Eltűnt emellett 440 Ft készpénz is, csakúgy, mint 3 db bunda. Tolna megyéből a közellátási kormánybiztos 1956. december 12-én írott tájékoztatójában 7774 Ft kárról számolt be feletteseinek.9 3 Ezek a szokásos téte-87 U. o. 88 U. o. 89 U. o. 90 MOL XIX-K-7-1 44. doboz 91 U. o. 92 U. o.
