Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
434 NEUMANN TIBOR az özvegyek újbóli házasságát pedig elhunyt férjük származási helyénél vettem tekintetbe (ez utóbbi módszer helyességét az a szokásjogi jelenség igazolja, hogy az özvegyek újabb házasságukig általában a férj családjához tartoztak). A megadott földrajzi kategóriákhoz indokoltnak tűnik némi magyarázatot fűzni: a Csallóköz északi része alatt a Vízközzel közvetlenül határos falvakat (Vők, Kis- és Nagymagyar, Salamonvata stb.) értettem, megkülönböztetésükre az a gyanú indított, hogy nagyobb arányszám volt erre a területre várható, mint a Csallóköz többi részére. Az „Eszak-Pozsony" kategória nem csak a vidékünktől északra elterülő területeket, hanem a megye Vízközön és Csallóközön kívüli valamennyi részét tartalmazza. A házasságok 79%-ánál (110) mindkét házastárs nemes volt, így 21% (30) jut a birtoktalanokra. Korántsem biztos ugyanakkor, hogy ez az arány a valóságot mutatja. 1. A birtoktalan férfival való házasság sokszor változást hozott az adott falu birtoklási rendjében (ti. a negyed földben történő kiadása miatt), így ezekről a házasságokról szinte mindig tudomást szerzünk. A 16. század első feléből való az első olyan biztos értesülés, amely azt mutatja, hogy egy ilyen frigy nem járt együtt föld kiadásával. 2. Semmilyen támponttal nem rendelkezünk azzal kapcsolatban, hogy a nemes férfiak milyen gyakorisággal vettek el nem nemesi származású asszonyokat. Egy esetet ismerek csupán, amikor egy jobbágy nyugtázza a részére kifizetett hitbéri jogot, de ez is csak közvetve kapcsolódik a Vízközhöz.9 8 A nemesi házasságok legnagyobb része, 49% (54) a Vízközön belülre mutat. Falvakra kivetítve ezen a képen is pontosíthatunk: Borsán a 16-ból 8-at négy, míg Jókán 27-ből 20-at tíz falun belüli házasság foglal le, azaz a vízközi kategóriába eső esetek 52%-a (28) falun belüli házasság. A nemesi házasságok 35%-át (34) alkotják a csallóközi frigyek; Jókán az arány 41% (25), Borsán 27% (9); a Csallóközön belül a Vízközzel határos falvak aránya kb. egyharmad. A Pályázótól északra fekvő vidék 15%-kal szerepel; itt viszont Borsára jut nagyobb arányszám, 24% (7), míg Jókán ez csak 12% (7). Pozsony megyén kívülre egy házasság jut csupán: kisjókai Barsa Mihály hitvese a rajkai (Moson m.) Palesdorffer családból származott, amelyről azonban tudjuk, hogy rendelkezett kisebb Pozsony megyei jószágokkal.9 9 A két — ekkor valójában öt falunak számító — birtok, Jóka és Borsa esetében tehát egyértelműen kimutatható, hogy a távolság növekedésével arányosan csökken a házassági kapcsolatok száma: Jóka határos a Csallóközzel, viszont távolabb fekszik a Pályázótól északra fekvő vidéktől, Borsa éppen fordítva (ráadásul utóbbi tájegységen a borsaiaknak van egy birtoka is). A házastársak kivétel nélkül a jobbágytalan vagy a néhány jobbággyal rendelkező kisnemesség köréből kerülnek ki, kizárólag Pozsony megyéből. Érdekesnek tűnik a birtoktalan férjek származása is, amelyet 26 esetből nyolcszor (31%) ismerünk. A Jókára beházasodottak közül ketten, Ispán Kelemen és Varga Gál az óbudai apácák nagymagyari jobbágyai közül kerültek ki, majdnem Jóka szomszédságából, előbbi egyben az apácák gazdatisztje és ügyvédje volt. A 98 Egy pénteksúri királyi jobbágy nővére hitbére és jegyajándéka megfizetése felől nyugtatja az egyik kismagyari nemest. 1504: DF 279 998. (Pozs. kápt. hit. Prot. 32.) 99 1504: DF 279 998. (Pozs. kápt. hit. Prot. 35-36.); 1505: DF 279 998 (<ю. 64.)
