Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
A VÍZKÖZ KISNEMESI TÁRSADALMA A KÖZÉPKORBAN 423 (Borsa, Királyfalva és a két Körmösd) nem tudjuk, hogy melyik ter rához tartozott. Csandal, Jóka és Súr esete azt mutatja, hogy ezek a földek vátjobbágyoknak és várnépbelieknek egyaránt lakhelyet biztosítottak.30 Természetesen a nagyobb terra kon belül а különböző jogállású elemek egymástól elkülönülve, változatos nagyságú birtokokon éltek; noha ez a jogi elkülönülés a későbbi falvak kialakulásának alapja lett, nem szükséges az oklevelekben előforduló birtokok mindegyike esetében okvetlenül egy-egy későbbi falu előképét feltételezni.31 A vidék lakosságának társadalmi összetétele a 13. században kezd megváltozni. Megjelenik a vár- és udvarszervezet fennhatósága alól kikerült birtoktípus, amelynek elterjedése elsősorban az említett szervezetektől független elemek pályázóközi földvásárlásával, elvétve egy-egy érdemesült várjobbágy kiemelésével veszi kezdetét. Utóbbira két példa ismeretes: Imre király 1197-ben kelt kiváltságlevelével a jókai Zbima fia Zerzovojt emelte ki hadi érdemeiért a pozsonyi vár jobbágyai közül.3 2 Majdnem egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy kövesse őt 1287-ben а IV László által kiváltságolt két sápi várjobbágy, Pomsa és Botó.33 A birtoklás jogi alapjainak megváltozása jól tükröződik a felbomló terrak egyes részeinek újonnan történő elnevezésében: Pomsa Sápból kiszakított földjeit hamarosan már Pomsasápnak nevezik,3 4 Súr föld egyik részét pedig a 14. század közepétől rendesen Nánasúr név alatt tüntetik föl, noha az első nemesi birtokosnak tekinthető, névadó Nána fia Nána mester és rokonai már 1299-ben eladták itteni földjüket.3 5 A 13. század végén élt szintén Súron az a várnépi származású Péntek is, aki névadója lesz a későbbi királyi falunak, Pénteksúrnak.3 6 Ha a 13. századi, vár- és udvarszervezethez tartozó csoportok birtokainak területét a Vízköz 15. századi birtokmegoszlásával összevetjük, arra az eredményre jutunk, hogy az udvarnokok és — az adományozás alá nem eső — várnépbeliek a királyi birtokok jobbágynépességébe (Hegy- és Pénteksúr, Nagyfödémes, Zone), míg a várjobbágyok kivétel nélkül a helyi nemességbe olvadtak bele (a Borsa és Jóka falvak, Egyházfa, Sáp). Nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy mennyire tekinthető a pályázóközi várjobbágyság nemességben való feloldódása magától értetődő folyamatnak. A legfrissebb szakirodalommal ellentétben,37 de szigorúan a vízközi és nem az országos helyzetet értékelve, a folyamatot „automatikus"-nak Csandali rét feltűnése pedig nem jelenti bizonyosan azt, hogy Csandal határai addig nyúltak volna: vö. a pályázóközi és a Nagy-Pozsony megyei Borsa birtok, vagy a pályázóközi és a nyitrai határ mellett fekvő Súr falvak esetével. 30 Csandal: 1253: CDES II. 297., 1255: CDES II. 354-355.; Jóka: 1. alább.; Súr: 1331: „de Suur castri". Dr. Wertner Mór: Kiadatlan oklevelek. Történelmi Tár 1910. 460-462. 31 Püspöki Nagy Péter: Boldogfa (7. jegyzet) 39. ábra. Szúnyogos Csandal, Csandal-Mike és Bodóháza ilyen módon történő térképre vetítése minden alapot nélkülöz. Bodóházára 1. a 66. jegyzetet. - Az eltérő méretű birtokokra példa, hogy a várnépbeli Peech Csandal nevű földje mindössze 36 hold szántóföldet tartalmazott: 1253: CDES II. 297. 32 DL 38817. (Farkas lt.) - Kiadása: CDES I. 96-97. 33 Az oklevél eredetije: DL 95021. (Hideghéthy lt.), másolata viszont téves 1282-es keltezéssel: DF 254 580. (Pálffy cs. szeniorátusi lt.) 34 Püspöki Nagy Péter: Boldogfa (7. jegyzet) 114-115. 35 1299: Wenzel X. 355-356. - Tartalmi átirata: DL 76118. (Pethő lt.) 36 Péntek fiairól: 1312: DF 226 770. (Pozs. kápt. hit. 14-15-12.); 1316: DF 226 792. (Pozs. kápt. hit. 14-17-3.) 37 Zsoldos Attila: A szent király szabadjai. Fejezetek a váijobbágyság történetéből. Budapest, 1999. 158-185.
