Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
Neumann Tibor A VÍZKÖZ KISNEMESI TÁRSADALMA A KÖZÉPKORBAN Történeti irodalmunkban régóta olvasható az a megállapítás, hogy a középkorvégi Magyarországon — Lengyelországhoz hasonlóan — a nemesség az össznépességen belül jóval nagyobb arányban képviseltette magát, mint a nyugat-európai országokban,1 tekintélyes hányadát ráadásul az az ún. egytelkes nemesi réteg alkotta, amelynek 15. század végi létszámát a demográfiai tanulmányok mintegy 12-20 ezer háztartásra, körülbelül százezer főre becsülték.2 Számarányuk ellenére korántsem mondható, hogy történetírásunk élénk érdeklődést mutatott volna a kisnemesség életmódja, társadalmi kapcsolatai és rétegzettsége iránt: erre vonatkozó ismereteinket jobbára csak néhány szembeötlő jelenség (leánynegyed, agilisek, adózás stb.) vizsgálatának köszönhetjük.3 Az érdektelenség oka nyilván abban keresendő, hogy a réteg óriási létszáma ellenére sem rendelkezett közvetlen politikai súllyal, tagjainak élettere pedig sokszor valóban a megyére korlátozódott. A kutatások fontossága ugyanakkor kézenfekvő, ha felidézzük, hogy helyi szinten a megyei hatóság személyi állományának jelentős részét alkották, képviselőik pedig nem csak a helyi birtokosok, hanem a középkor kései szakaszában időnként a király szolgálatában is kimutathatók,4 sőt olykor helyet kapnak a kúria „hivatalaiban" is.5 1 Pl. Szabó István-. Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között. In: Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1849-ig. Szerk. Kovacsics József. Budapest, 1963. 88.; Maksay Ferenc: „A sok nemes országa" In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Budapest, 1984. 277-296., illetve Maksay Ferenc: Magyar birtokostársadalom a 16. század közepén (A rovásadóösszeírások vizsgálatának néhány tanulsága). In: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára. Szerk. Bertényi Iván. Budapest, 1980. 184-185. 2 Szabó István: Magyarország népessége (1. jegyzet) 89-90. (20 ezer háztartás); Maksay Ferenc: A sok nemes országa (1. jegyzet) 290-292. (18 ezer háztartás); Kubinyi András: A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. Történelmi Szemle 38 (1996) 135-162., különösen 146-147. (12 615 háztartás, annak hangsúlyozásával, hogy ez az érték az alsó határt jelenti, a tényleges szám minden bizonnyal megközelíti Maksay 18 ezres értékét.; Ugyanő korábban a birtoktalan nemesség számát 12 és 14 ezer háztartás közé helyezte: Kubinyi András: Egységes nemesség? Nemesek és mágnások a középkor végén. Rubicon 5 (1994) 16. 3 Pl. Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 3. Szerk. Kredics László. Veszprém, 1984. 147-148.; Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I—II. Budapest, 1990. I. 7-8.; Lásd a „Leányági örökösödés" c. fejezet jegyzeteit. - A kisszámú esettanulmány közül kiemelem Bartal Aurél nagy forrásanyagot felhasználó, de inkább családtörténeti érdeklődésű művét: A csallóközi Karcsák és a Karcsaiak a középkorban. Budapest, 1941., illetve Révai József gróf társadalomtörténeti érdeklődésű, de a középkor tekintetében kisszámú forrást felhasználó munkáját: Kisnemesek Tajnán. Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg monográfiájához. Budapest, 1942. 4 Kubinyi András: A Mátyás-kori államszervezet. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk. Rázsó Gyula - V Molnár László. Budapest, 1990. 67. 5 Kubinyi András: A kincstári személyzet a 15. század második felében. In: Tanulmányok Budapest Múltjából XII (1957) 33-34.
