Századok – 2002
Közlemények - Neumann Tibor: a Vízköz kisnemesi társadalma a középkorban II/417
418 NEUMANN TIBOR Jelen dolgozat nem törekszik arra, hogy a kis- és egytelkes nemességgel kapcsolatban országos érvényű megállapításokat tegyen; célkitűzése arra korlátozódik, hogy a címben szereplő Pozsony megyei tájegység kisnemesi társadalmának vizsgálatával viszonyítási pontul szolgáljon a későbbi — eltérő földrajzi környezetre kiterjesztett — kutatásoknak. Igyekeztem a források teljességére támaszkodni: jóllehet az így nyert információkat a dolgozat elkészítése előtt hely- és családtörténeti szempontok szerint rendszereztem, egyelőre lemondtam az egyes kisnemesi családok, illetve az egyes nemesi falvak történetének részletes felvázolásáról: a forrásadatokat kifejezetten társadalomtörténeti jelenségek — a helyi nemesség eredete, a nemesi telek és a nemesi falu szerkezete, házassági kapcsolatok, leányági örökösödés, familiaritás, vagyoni rétegzettség — köré csoportosítottam, a tájegység történeti földrajzával pedig csak az érthetőséghez okvetlenül szükséges mértékben foglalkoztam. Pályázóköz és Vízköz Magyarország egész területén megfigyelhető, hogy a legtöbb két folyó által közrezárt terület elnevezése a kisebbik folyó nevének -köz szócskával ellátott alakjából képződött. A vizsgált Pozsony megyei tájegység ugyanígy kapta korai nevét a ma már nem létező Pályázó folyóról, amelynek folyásirányát forrásaink kellő egyértelműséggel rajzolják elénk: nyugatról kelet felé haladva a folyó — Sápot elhagyva — elválasztotta Zoncot és Szencet, Apácakörmösd északi határát képezte, elkülönítette Királyfalvát és Rétét, majd innen tovahaladva Födémes és Vízkelet között folyt (1. az 1. térképet). Ezen a szakaszon a Pályázó folyása tehát nagyjából egybeesik a mai — Dudvág vízrendszeréhez tartozó — Fekete-víz medrével, noha folyónk egyértelműen a Duna mellékfolyása volt: gyakran találkozunk vele Danubius-ként vagy aqua Danubialis-ként, sőt a pozsonyi uradalom 1646-os urbáriuma egyenesen Kis-Dunának nevezi, szemben a forrásban magnus Danubius névvel jelölt mai Kis-Dunával.6 A vízrendszer megváltozása természetesen a 19. századi folyószabályozás hozománya: a Pályázó Papfa környékén szakadt ki a Kis-Dunából, amelybe Nyék és Vízkelet között ömlött vissza.7 A Pályázóköz tehát a Csallóköztől északra elterülő, a Kis-Duna (—Csalló) és a Pályázó által közrefogott területet jelentette, amely földrajzi értelemben sohasem tartozott a Csallóközhöz: a 14. század első felében a forrásokban gyakran találkozunk a tájnév melletti provincia értelmezővel, amely kétségtelenül a „Csallóköz provincia"-tói való megkülönböztetést szolgálta.8 Közigazgatásilag azonban 6 A pozsonyi uradalom 1646-os urbáriuma. Urbáriumok. XVI-XVII. század. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Maksay Ferenc. Budapest, 1959. 238. 7 A Pályázót Maksay Ferenc a Fekete-vízzel azonosította: Urbáriumok (6. jegyzet) 234. (85. jegyzet.); Főként kiadott források és újkori térképek alapján Püspöki Nagy Péter határozta meg folyását: Püspöki Nagy Péter: Boldogfa. Pozsony, 1981. 115-119. Gyűjtése több kiadott és kiadatlan forrással egészíthető ki, ezek közül néhány: Sáp és Szene: [évszám nélkül, XVI. század közepe]: DF 226 355. (Pozsonyi káptalan hiteleshelyi levéltára, továbbiakban: Pozs. kápt. hit. 9-12-4.); Zone és Szene. 1646: Urbáriumok (6. jegyzet) 233. „Metas habent cum Zempcziensibus usque ad metas Pollyasso."; Apácakörmösd.-. 1367: DL 7054. (Acta eccl. ord. et mon. Poson. 57-23.); Födémes és Vízkelet-. 1646: Urbáriumok (6. jegyzet) 238. „Piscatura. Habetur in territorio huius possessionis [Fedemes] aqua Danubialis Kis Duna alias Polliaszo dicta, quae incipit a territorio Kiralyfalvensi usque ad metas possessionis Vizkelet." 8 Pl. 1299: Wenzel X. 355-356.; 1320: DF 226 617. (Pozs. kápt. lik. 14-3-10.) stb. - A Pályázóköz mint külön sziget: 1252: CDES II. 269. „in insula Polazo".
